400 forint lehet egy liter benzin, a jövő héten emel a Mol

2011. február 26. szombat - 09:59 / MTI
  •    

Ha a spekuláció és a földközi-tengeri politikai bizonytalanság miatt tovább emelkedik a kőolaj ára, valamint gyengül a forint a dollárhoz képest, két héten belül átlépheti a 400 forintot az üzemanyagok literenkénti ára a magyar piacon, az viszont bizonyos, hogy a jövő héten ismét emeli az árakat a Mol.

Az emelés 4-5 forint is lehet, de szakértők szerint, ha a Mol minden tényezőt figyelembe venne a nagykereskedelmi árak alakításánál, akkor 10 forintos növekedés sem lenne elképzelhetetlen. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta, a 400 forintos ár nagyon közel van, ezt akár a következő egy-két héten is elérhetik az üzemanyagok. Ugyanakkor úgy vélte, ha a piacok megnyugszanak, akkor amilyen gyorsan nőtt az üzemanyagok és a kőolaj ára, ugyanolyan gyorsan csökken is majd.

Tartósan 100 dollár felett

A magyarországi üzemanyag-árakra azonban nemcsak ez hat, hanem az is, hogy miképp alakul a forint/dollár árfolyam. Sok függ attól, hogyan értékeli a piac a jövő héten bejelentendő reformlépéseket. A héten a Mol bruttó 5 forinttal emelte a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. Ezzel a benzin átlagára 364-365 forintra, a gázolajé pedig 362 forintra nőtt.

Egyre csak feljebb a fekete arany ára
Egyre csak feljebb a fekete arany ára

Ha az arab világban tapasztalható feszültségek tartósan száz dollár felett tartják a hordónkénti nyersolajárat, úgy néhány hónapon belül Magyarországon akár ötszáz forintnál is többe kerülhet egy liter üzemanyag – írta szakértőkre hivatkozva a pénteki Népszabadság. Ugyanakkor az olajár megugrása nincs érdemi hatással a magyar növekedési kilátásokra, és ez igaz uniós szinten is. A Deutsche Bank szerint 120 dollárnál törik meg a világgazdasági növekedés – írta a lap.

Líbiából gyakorlatilag leállt az olajszállítás, mivel csökkent a termelés, és a zavargásoktól megrettent kikötői dolgozók elhagyták munkahelyeiket. Líbia a világ 12. legnagyobb olajexportálója, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az észak-afrikai ország januárban még 958 millió hordó kőolajat exportált, ennek legalább 60 százalékát a keleti kikötőkből. Líbia hat fő olajtermináljából öt az ország keleti területén található, ezeket jórészt már elfoglalták a lázadók.

Kínálatot növelték

Időközben mérséklődött a kőolaj pénteki drágulása Szaúd-Arábia a bejelentésére, hogy növeli napi olajtermelését a kieső líbiai olaj helyettesítése céljából. Egy vezető szaúdi olajipari forrás arról számolt be pénteken, hogy az ország megkezdte olajtermelésének a növelését, napi több mint 700 ezer hordóval napi 9 millió hordó fölé emeli. A Reuters számításai szerint napi 8,3 millió hordó Szaúd-Arábia jelenlegi napi olajtermelése. Szaúd-Arábia a világ legnagyobb olajexportálója, az OPEC legnagyobb olajtermelője.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) eközben arról számolt be, hogy a líbiai olajexport visszaesése egyelőre kevésbé érinti az európai olajfeldolgozókat, amelyek legalább egy hónapra elegendő olajtartalékkal rendelkeznek. A szervezet egyben úgy vélte, hogy az Európai Unióban nem kell hozzányúlni a stratégiai tartalékokhoz.

Jó minőségű olaj esett ki

A piaci kínálatból kiesett líbiai olaj minősége és közelsége miatt nem pótolható – vélekedtek ugyanakkor londoni iparági szakelemzők, akik szerint Líbia nagy valószínűséggel hosszabb ideig nem lesz jelen a nyersolaj világpiacán. A Barclays Capital – a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, amely rendszeres olajpiaci elemzéseket is közöl – számításai szerint több mint egymillió hordó napi nyersolaj-kínálat esett ki a líbiai felkelés okozta leállások miatt, ráadásul rövid szállítási távú, "light sweet" típusú,  vagyis a legmagasabb minőségű olajpárlatok gyártására alkalmas, alacsony kéntartalmú könnyűolajról van szó. Az elemzés szerint a líbiai olaj legfőbb felhasználói az európai finomítók, és a rövid szállítási útvonal miatt az ellátási láncban igen kevés a tartalék.

Az emelkedő olajáraknak citybeli szakértők szerint eltérő hatásaik lesznek a felzárkózó térség gazdaságainak pénzügyi helyzetére. Oroszország és Kazahsztán – jelentős olajexportja révén – "a viszonylagos nyertesek" közé tartozna, ugyanakkor "különböző mértékben ugyan, de mindenki más veszítene". A Barclays Capital szerint a vizsgált felzárkózó piaci gazdaságok közül Törökország szenvedné meg a leginkább az ennyire magas nyersolajárat, tekintettel máris nagy folyómérleg-hiányára.