2016: határtalan kihívások

2016. február 13. szombat - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Mi sem mutatja jobban, hogy milyen kihívások előtt áll a világ, mint a minden év elején a davosi Világgazdasági Csúcson felmerülő témák. Idén a mintegy 2500 döntéshozó – politikusok és vezető üzletemberek – négy fő globális kihívásról tanácskozott. A világgazdasági növekedésről és az alacsony nyersanyagárakról, a klímaváltozásról, a migrációról – és ennek kapcsán a biztonság kérdéséről –, valamint a negyedik ipari forradalomról és a hatására a társadalomban végbemenő változásokról. Hosszabb távon a világnak számos társadalmi és gazdasági kihívásra kell megtalálnia a választ.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) lefelé módosította a világgazdaság idei és jövő évi növekedésének várható ütemét a január végén frissített World Economic Outlook (WEO) jelentés szerint. 2016-ban 3,4 százalékos, 2017-ben 3,6 százalékos gazdasági növekedés lehet, mindkét esetben 0,2 százalékponttal alacsonyabb a 2015. októberi jelentésben jósoltnál. A kedvezőtlenebb várakozás hátterében a kínai gazdaság bővülésének a lassulása, a nyersanyagárak csökkenése és néhány vezető feltörekvő országban a gazdasági gondok elhúzódása áll. Ahol pedig a következő két évben javulhatna esetleg a gazdasági helyzet – például Brazíliában, Oroszországban és néhány közel-keleti államban –, félő, hogy jön egy újabb politikai vagy gazdasági sokk, és ez felülírja a várakozásokat.

A világ cégvezetőinek optimizmusa is csökkent tavalyhoz képest mind a világgazdaság, mind a saját cégük növekedési kilátásait illetően a több mint 1400 cégvezető részvételével készült friss PwC Globális Vezérigazgató Felmérés szerint. Csupán alig több mint egynegyedük számít a globális gazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban. Ez 2015-höz képest 10 százalékpontos mérséklődést jelent.

Gazdasági változások idén a PwC szerint

A G7-országokban, élükön az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal, 2010 óta a legnagyobb mértékű növekedés várható. Az euróövezetben pedig véget ér a válság.

Az árupiaci árak hosszabb időszakon keresztül alacsonyabb szinten maradnak, ami kedvező az importáló gazdaságok cégeinek, háztartásainak és politikusainak, de a jelentős mértékben áruexportra építő országok számára kihívás.

A politikai döntéshozókat leginkább a geopolitikai kérdések fogják foglalkoztatni. A három forró téma: az európai menekültválság, amely a tél folyamán enyhülhet, tavasszal azonban újból lobbanásszerűen felerősödhet, a nemzetközi közösség közel-keleti válságra adott reakciója, valamint az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról szóló népszavazás.

Afrika népessége 2016-ban Ausztrália lakosságának megfelelő lélekszámmal nő.

– Méretüktől függetlenül a vállalatok egyre összetettebb – geopolitikai, szabályozási, számítógépes biztonsági, a társadalmi fejlődést és annak megítélését érintő –, határokon átnyúló kockázatokkal néznek szembe. A cégvezetőknek egy sor, a nemzeti és az üzleti érdekeket egyaránt fenyegető tényezőt kell kezelniük – mondta Dennis Nally, a PwC globális vezetője az eredmények kapcsán.

A tavalyi évhez képest a bevételek növekedésére vonatkozó optimizmus is csökkent a világ szinte valamennyi jelentős gazdaságában, a trend alól csak Oroszország jelentett kivételt, ahol a tavalyi 16 százalékos mélypontról 26 százalékra emelkedett azoknak a vezérigazgatóknak az aránya, akik több bevételre számítanak idén.

A munkanélküliség súlyos probléma

A negyedik ipari forradalom egyesek szerint már javában zajlik, míg mások úgy vélik, haladunk felé. Mindenesetre a technológiai fejlődés által előidézett jelenséget cunamiként emlegették a davosi csúcson – írja az Euronews, tudósítója, Sarah Chappell beszámolójára hivatkozva –, amely végigsöpör a gazdaságon, és teljesen átalakítja azt. Átszervezi például a munkaerőpiacot, és egyelőre nem tudni, mi lesz azzal a rengeteg emberrel, akiknek a munkáját majd átveszik a gépek. A munkanélküliség pedig már ma is komoly globális kihívás, amely – úgy tűnik – 2016-ban sem enyhül: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) most kiadott jelentése szerint 2015-ben 197,1 millió embernek nem volt állása, 2016-ban pedig körülbelül 2,3 millióval nő a munkanélküliek száma. Romlottak a foglalkoztatási kilátások például Brazíliában, Kínában és az olajtermelő országokban is.

Az ILO Foglalkoztatási és társadalmi kilátások a világban című jelentése 2017-re is negatív képet vetít előre. Addigra újabb 1,1 millió munkanélkülivel növekszik a globális szám.

– A feltörekvő gazdaságok jelentős lassulása és a nyersanyagárak meredek esése együttesen drámai hatást gyakorol a munka világára – mondja Guy Ryder, az ILO főigazgatója. – Sok dolgozó nőnek és férfinak el kell fogadnia a rosszul fizető munkalehetőségeket, mind a feltörekvő, mind pedig a fejlődő gazdaságokban, valamint egyre inkább a fejlett országokban is. És annak ellenére, hogy az Európai Unió bizonyos országaiban és az Egyesült Államokban csökkent a munkanélküliek száma, még mindig túl sokan vannak azok, akiknek nincs munkájuk. Sürgősen cselekednünk kell, hogy minél több lehetőséget teremtsünk a méltányos munkavállalásra, különben fennáll a társadalmi feszültségek növekedésének a veszélye – teszi hozzá.

Financial Fortune Wheel A businessman, uncertain of his company's future, rolls the Fortune Wheel to guess what will happen. The Fortune Wheel has up, down, and break even financial charts that can be landed on. The man & Fortune Wheel are also on a separate labeled layer from the background.

Merre fordul a világ?
Kép:Fotolia

A szervezet szakértői szerint a döntéshozóknak nagyobb mértékben kell koncentrálniuk a foglalkoztatási politikák erősítésére és a túlzott egyenlőtlenségek kezelésére.

– Számos bizonyíték van arra, hogy a jól kialakított munkaerő-piaci és szociális politikák nélkülözhetetlenek a gazdasági növekedés beindításához és a foglalkoztatási válság kezeléséhez – teszi hozzá Raymond Torres, az ILO kutatási részlegének az igazgatója.

TOP5 veszély
ami a növekedést fenyegeti (említő vezérigazgatók %-a)
  • Túlszabályozás           79%
  • Geopolitikai bizonytalanság   74%
  • Ingadozó árfolyamok 73%
  • Alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása       72%
  • Számítógépes biztonsági problémák  61%

Forrás: PwC Globális Vezérigazgató Felmérés (2016), World Economic Outlook ((IMF)

Középpontban az emberi méltóság

A gazdaságpolitikai döntéshozók célja ma a politikai és a gazdasági stabilitás fenntartása. Az ehhez vezető út pedig a globális partnerség, amelynek létre kell jönnie a politikai hatalmak, a gazdasági szereplők, valamint a vállalatokon belül a munkáltató és munkavállaló között is a hatékony együttműködés és középosztály újraépítése érdekében. Napjaink egyik égető problémájává vált ugyanis az egyenlőtlenség.

– A most kialakuló új gazdasági modellben a gazdasági eszközök mércéje, hogy azok hogyan járulnak hozzá az emberi méltóság megteremtéséhez. Az információs technológia korszaka után ma a tudásalapú gazdaság és az innováció a fejlődés motorja. Mindezzel párhuzamosan pedig lezárult az a neoliberális gazdaságpolitika, amelyben szétvált állam és piac, a piacok szabályozatlanok voltak, a gazdaságot pedig az önzés mozgatta. A mai gazdaságpolitikai programok esetében már az a kérdés, hogy az állam vagy a piac kínál hatékonyabb megoldást. A piacra tervezési eszközként kell tekinteni, hiszen – ahogy a mondják – jó szolga, de rossz mester. A központi kérdés a mindenkit megillető emberi méltóság, amely nem független a migránskérdés kezelésétől sem. Ebben az értékrendben egyedül az olyan gazdasági eszközök lehetnek elfogadhatóak, amelyek a szereplőket hozzásegítik a méltóság megéléséhez. Az emberi méltóság – azon túl, hogy erkölcsi fogalom – már gazdasági kérdés: a termelőerőről szól – mutat rá dr. Trautmann László, a BCE Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója.

Összhang profit és közjó között

Mivel minden szektorban van, lehet innováció, a növekedési pályára álló gazdaságokat nem egy-egy szektor húzza. A növekedés viszonylag kiegyenlített az ágazatok között. A döntéshozók feladata, hogy általánosan ösztönözzék az újdonságok piacra kerülését. A vállalatoké pedig, hogy alkalmazkodjanak az új gazdasági modellhez. Meg kell, hogy teremtsék az összhangot a profit és a közjó szolgálata között, hisz közhatalmi funkciókat is ellátnak a tudásalapú gazdaságban, amelyben a tudás az emberi méltósághoz való hozzáférés megalapozását jelenti. A juttatásokat az életpályamodellhez illeszkedően kell kialakítani a teljesítményalapú ösztönzés részeként.

– Az elkövetkező években a vállalatok sikereiben nagy hangsúly kerül a HR-tevékenységre – véli Trautmann. – A tehetségekért folytatott harcban egyre inkább versenytényezővé válik a tulajdonosok és a vezetőség viszonyulása a dolgozókhoz: a munkakörülmények, a juttatási rendszerek, az előrevetített életpályamodell, valamint az etikai szempontok.

TOP5 iparág
ahol a legnagyobb arányban terveznek munkaerő-felvételt (igennel válaszoló vezérigazgatók %-a)
  • Technológia    67
  • Vagyonkezelés           65
  • Gyógyszeripar és élettudomány        64
  • Egészségügyi ellátás   56
  • Vendéglátás és szabadidő      53

Forrás: PwC Globális Vezérigazgató Felmérés (2016), World Economic Outlook ((IMF)

A közfunkciók megjelenésével párhuzamosan a vállalaton belül erősödnek az ellenőrzési és a compliance-funkciók, a cégek a helyi piacokhoz kezdenek alkalmazkodni, technológiai oldalon pedig az automatizáció előretörése alakítja át a gazdaságokat, ahogyan ezt a kínai válság is tükrözi. A kínai gazdaság most látható átalakulása többek között azért következett be, mert az emberi órabér magasabb lett, mint a gépek alkalmazásának költsége.

Nem csak elmélet

Úgy tűnik, a trendet a cégvezetők közül is egyre többen ismerik fel. A PwC éves Globális Vezérigazgató Felmérésének eredményei szerint a megkérdezett cégvezetők mintegy fele (49 százalék) arról számolt be, hogy vezetői utánpótlásra vonatkozó programjukat módosítják, mert a következő vezetői generáció tagjainak szélesebb körű készségekre lesz szükségük az összetett kihívások kezeléséhez, ideértve a technológiát, a szerteágazó fenyegetettségeket és az érintettek szervezeteikkel szembeni elvárásait; 41 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a munkahelyi kultúrára és magatartásra.

A vezérigazgatók 71 százaléka szerint öt év múlva a sikeres vállalatokat az a cél vezérli majd, hogy értéket teremtsenek az érintettek szélesebb köre számára. Sőt 87 százalék már ma úgy nyilatkozott, hogy számára elsőbbséget élvez a hosszú távú jövedelmezőség a rövid távú jövedelmezőséggel szemben. Összességében úgy vélik, hogy a vevők és egyéb érintettek igényei a sikeres vállalatok számára fontosabbak lesznek, mint a részvényesek elvárásai.