Öt megtévesztő gesztus a tárgyalóasztalnál

2018. január 02. kedd - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Bizonyára már neked is számtalan alkalommal támadtak kétségeid az ügyfeleid vagy a tárgyalópartnered megbízhatóságát, őszinteségét illetően. Megbízhatok ebben az emberben? Komolyan gondolja azt, amit mondott?  Ezekre a kérdésekre a választ a legtöbb esetben nem az illető szavai, hanem a testbeszéde és a viselkedése fogja megadni.

A testbeszéd az ember érzelmi állapotának külső leképzése. Egy gesztus vagy egy mozdulat rávilágít egy-egy pillanatnyi érzésre. A testtartásod, a gesztusaid, az arcjátékod vagy a hangszíned mind-mind arról árulkodnak, hogy mit gondolsz, és mit érzel valójában a másik emberrel vagy az aktuális szituációval kapcsolatban. Számtalan jele van annak például, ha valaki ideges, takargatnivalója van, bizonytalan a szavaiban, próbálja elfojtani az érzelmeit, vagyis hogy önmagával viaskodik. Ha képes vagy felismerni ezeket a sokatmondó jeleket, akkor hamar feltérképezheted a másik fél őszinte vagy megtévesztő szándékait is.

Testbeszéd az üzletben: így sugározz magabiztosságot
Mind a magán-, mind az üzleti életben rendkívül fontos a magabiztos fellépés, hogy ezzel megbízható, határozott és céltudatos ember képét mutassuk magunkról. Lehetnek a szavaink bármilyen átgondoltak és lehengerlőek, ha a gesztusaink más képet mutatnak, akkor nem érhetjük el a várt hatást. Szakértőnk segítségével most mutatunk néhány hasznos technikát, amelyet bevethetünk az üzleti tárgyalásokon.

Íme az 5 leggyakoribb megtévesztő gesztus, amivel a tárgyalóasztalnál találkozhatsz:

  1. A szájrándulás. A leggyakoribb árulkodó jel, amivel találkozhatsz, a száj rándulása. Amikor nem értünk egyet a hallottakkal, a látottakkal, vagy ha egyszerűen csak nem tetszik valami, akkor azt tudattalanul egy arckifejezés formájában közöljük a környezetünkkel. Ez az úgynevezett „NEM arc”, ami egy egyszerű kifli formájú szájrándulásból áll, és azt a jelentést hordozza, hogy NEM! „Nem tetszik, nem értek egyet, nem hiszek neked, nem igaz!” Ez a szájrándulás nemcsak a hallgatónál, de a beszélőnél is megjelenhet, ha ő maga nem ért egyet a saját szavaival! Sok esetben, ha valaki valótlanságot állít, akkor a hazug szavak kimondása után megrándul a szája. Ezzel azt az üzenetet közvetíti, hogy nem gondolta komolyan, vagy nem ért egyet azzal, amit mondott. Tehát, ha valaki úgy fogalmaz, hogy „megértem az álláspontodat” vagy „nincs ellenvetésem”, majd megrándul a szája, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem gondolta komolyan.
Kép: freedigitalphotos - jannoon028

Kép: freedigitalphotos – jannoon028

FONTOS! Ne keverd össze ezt az arckifejezést a „Nem tudom!”, vagy a „Fogalmam sincs!” arckifejezésekkel, ahol a száj rándulása mellett a szemöldök is felszalad a homlokon.

  1. A száj eltakarása. Amikor olyasmiről beszélünk, amiről tudjuk, hogy nem volna szabad, (tudjuk, hogy hazudunk vagy blöffölünk) akkor az agyunk tudat alatt arra készteti a testünket, hogy fojtsa belénk a szavakat, és erre a legtöbbször a kezünket utasítja. A száj eltakarása a legszínpadiasabb jelenségtől egészen a legészrevehetetlenebb gesztusig is terjedhet. Néha csak pár ujjunkkal takarjuk a szánkat, máskor pedig az összeszorított öklünkkel vagy a tenyerünkkel. Minél jobban törekedik az agyunk a szavaink elfojtására, annál erősebb a gesztus. A legtöbben álcázzák a száj eltakarását azzal, hogy például a tenyerükkel végigsimítják az állukat, az egyik ujjukkal megvakarják az orruk szélét, esetleg műköhögést is bevetnek.
  1. Amit nem mondunk el, az is látszik rajtunk
    Mindennapi tevékenységünkben az élőbeszéd mellett nagy jelentőségük van a kísérő, esetenként önálló jelentéssel, funkcióval bíró nem verbális jeleknek, ezek tudatos alkalmazásának. A tudatosságnak nagy a szerepe, ugyanis e jelek egy részét önkéntelenül adjuk, de alkalmazhatjuk ezeket nagyon céltudatosan is.

    Az arc megérintése. Az arc gyors megérintése a száj eltakarásának egy „továbbfejlődött változata”. Ahogy öregszünk, úgy tudjuk egyre jobban kontrollálni a saját tudatalatti tevékenységeinket, így a testbeszédünket is. Ennek az egyik legjobb és leggyakoribb példája az arc megérintése. A hazug szavak kimondása előtt a kezünk „elindul”, hogy arra a pár szó erejére eltakarja a szánkat, de önkontrollal az utolsó pillanatban eltérítjük, és lesz belőle egy orrérintés, egy szem sarkának megnyomása, vagy a száj környékének megérintése. Ha csupán egy apró érintésről van szó (és nem vakarásról vagy dörzsölésről) a szem, az orr vagy a száj környékén, az nagyon nagy valószínűséggel a száj eltakarásának szándékára, így pedig hazugságra utalhat.

  1. A szem takarása. Ha a szem eltakarásának gesztusa beszélni tudna, akkor azt mondaná, hogy „Nem akarom látni a rosszat!”. Ha valami olyat látunk, ami nem tetszik, például egy balesetet vagy egy félelmetes jelenetet egy filmben, akkor ösztönösen eltakarjuk a szemünket. Nem akarjuk látni, mert nem tetszik, amit látunk. Ha olyanok társaságában vagyunk, akiket a legszívesebben a hátunk közepére se kívánnánk, akkor próbáljuk „nem láthatóvá tenni őket” és hosszasan dörzsöljük a szemeinket, vagy elnyújtjuk, lassítjuk a pislogásunkat. Az embereknél akkor is megfigyelhető ez a sokat eláruló gesztus, ha valótlant állítanak. Tudat alatt ezzel fejezik ki, hogy nem akarják látni a saját „rosszaságukat”. Ha valaki blöfföl a tárgyalóasztalnál, akkor beszéd közben feltűnően többet takarja vagy tartja csukva a szemeit, mint általában szokta. A szem eltakarásának gesztusa számtalan formában megjelenhet például szemdörzsölés, szem környékének masszírozása, elnyújtott pislogás, a szem pilláinak csipkedése, vagy az arc végigsimítása formájában.
  1. A fülmarkolás. A száj és a szem eltakarásához hasonlóan a rossz, nem kívánatos dolgok kizárására irányuló manipuláló gesztus. Ha valaki beszéd közben a fülére vagy a füle köré teszi a kezét, esetleg a fülcimpáját húzogatja, azzal szimbolikusan próbálja „nem meghallani” a saját „rosszaságát”, ami a legtöbb esetben hazugságra utal.

Az üzleti életben való érvényesülés szempontjából kritikus, hogy legalább alapszinten ismerjük a testbeszédet, hiszen így a saját kezünkbe adjuk az irányítást.

Szerző:

Kugler Ádám

Viselkedéskutató

Testbeszédhibák – tényleg érdemes kihúzni magunkat?
Nem volt haszontalan, hogy gyerekkorunkban megtanultuk, mindig húzzuk ki magunkat, hisz még az üzleti életben is kamatoztathatjuk a jó testtartást. A nonverbális kommunikáció segíthet eladni magunkat, de akár tönkre is tehet egy tárgyalást.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor