Passzivitás helyett

2009. szeptember 09. szerda - 00:00 /
  •    

A passzívház nem alternatív energiát használ fel, hanem töredék-energiaigényével maga az alternatíva. Európa szén-dioxid-kibocsátásának egyharmadáért a lakóépületek felelősek. Annyi káros anyagot juttatnak a levegőbe, mint amennyiért az ipar vagy a sokat kárhozatott, légszennyező közlekedés felel. A passzívház-koncepció szerint megépült épületek viszont a most szükséges energiának alig tíz-húsz százalékát emésztik fel. A jelentősen olcsóbb fenntartás mellett nem utolsósorban a klímaváltozás megállításában is fontos szerepük lehet.

A passzívház olyan alacsony energiaigényű épület, amelyben a kellemes belső klíma télen-nyáron hagyományos aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül elérhető. A passzívház-filozófia lényege, hogy olyannyira minimalizálják az épület hőveszteségét, hogy a fennmaradó hőigény aktív fűtési rendszer nélkül, hővisszanyerős szellőztetéssel is kielégíthető legyen. Az esetleg fennmaradó hőszükséglet pótlására gyakran megújuló energiaforrásokat használnak, de ez nem feltétele a koncepciónak, csupán annak köszönhető, hogy a passzívház egyelőre a környezettudatosan gondolkodó kevesek körében terjedt el.

Az első passzívházat 1991-ben a németországi Darmstadtban építették fel, tervezője az azóta a Passivhaus Institut (PI) vezetőjeként tevékenykedő Wolfgang Feist. Mára a világon összesen tizennégyezer ilyen épület készült el, ezek többsége Németországban és Ausztriában. Bár a koncepció követőinek számító tudósok folyamatosan hangsúlyozzák a passzívház jelentőségét a klímaváltozás elleni harcban, ám ez önmagában kevés ahhoz, hogy most még pluszbefektetéssel járó építészeti megoldás teret nyerjen.

Bekerülés, fenntarthatóság és megtérülés

Úttörő Fótligeten
Fótligeten épül Magyarország első passzívházként működő irodaépülete. Az irodaház a magyar Bauland Kft. és a vegyipari óriáscég, a BASF hazai leányvállalatának közös projektjeként valósul meg. A házban nem lesz fűtőtest, az irodaház melegvíz- és elektromosenergia-igényét nagyrészt az épületen található több száz napkollektor elégíti majd ki.
A kétszintes épület hasznos alapterülete emeletenként 400 négyzetméter. A földszinten üzletek és vendéglátóegységek, kiszolgálóraktárak kapnak helyet, az emeletre szolgáltatóirodákat és bankfiókot terveznek. Az irodaépület intelligens mérői rögzítik az energiafogyasztást, a veszteségek és a pazarlás beazonosításával segítik majd a jövőbeli bérlőket a környezettudatos használatban. A ház demonstrációs célokat is szolgál majd, ezzel is segít elterjeszteni az energia- és környezettudatos építészetet.

Passzívházat építeni a becslések szerint ma Magyarországon mintegy 20-30 százalékos többletbefektetéssel lehet. Pontosabban lehetne, mert mindeddig egyetlen, a PI által minősített épület sem készült hazánkban. A szellőztető berendezésekkel foglalkozó Kucsera Mihály szerint éppen ezért nem is lehet valójában megmondani a valódi árat, hiszen a minősítéshez szükséges fizikai paraméterek elérése nagy részben a kivitelezés minőségén múlik.

A többletköltség elsősorban a jobb minőségű, speciális nyílászárók és a jobb szigetelés árából adódik. A passzívházba tervezett kompakt készülék ellátja a fűtést, melegvíz-készítést és szellőztetést. Kiváltja a hagyományos fűtési rendszert, kazánnal, radiátorral, csövekkel együtt. A passzívház-gépészet így nagyjából annyival kerül többe a hagyományosnál, amennyivel több is van benne: a légkomfort szellőztetőberendezés árával.

A passzívház gazdasági versenyképességét elsősorban a nagyon alacsony fenntartási költség adhatja. Egy ilyen épület fűtési költsége 80-90 százalékkal kevesebb, mint egy hagyományosé. Egy jó minőségű kompakt készülék évente mintegy 2000 kilowatt energiát fogyaszt, tehát mostani áron havonta 7500 forint körüli összegből állítja elő a meleg vizet, szellőztet, és fűt. A megfelelő tervezésnek köszönhetően légkondicionálásra egyáltalán nincs szükség. Mindemellett a passzívház kevesebb karbantartást is igényel, mivel szerkezeti és építészeti sajátosságaiból adódóan sem a penész, sem a korrózió nem fenyegeti.

A befektetett többlet viszont megmarad a ház falán, ahelyett, hogy "elégne" egy hagyományos épület fűtési költségeivel – hangsúlyozza Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség elnöke. A szakember szerint, az energiaárak változásának becslése alapján, mintegy harminc év kell a befektetés teljes megtérüléséhez. Debreczy szerint azonban nem egyszerűen ezt a számot kell figyelembe venni, hiszen a környezetvédelmi szabályozások folyamatos szigorodásával és a környezettudatos gondolkodás térnyerésével az energiapazarló épületek piaci értéke folyamatosan csökken majd, míg lassan csak a passzívházak iránt lesz kereslet – előbb utóbb tehát amúgy is váltani kell.

Ausztria, a passzívház-nagyhatalom

A minősítés feltételei
A Passivhaus Institut által minősített passzívház olyan épület lehet, amelynek energiafogyasztása kevesebb, mint évi 15 kilowattóra/négyzetméter, és összes primer energiafogyasztása – villannyal, háztartási gépekkel együtt – nem haladja meg az éves 120 kilowattóra/négyzetméter értéket. Ehhez képest egy átlagos magyarországi lakóépület energiaigénye ma kialakítástól függően durván 250-450 kilowattóra/négyzetméter évente. A passzívházra jellemző vastag szigetelés, speciális nyílászárók vagy központi szellőztetőrendszer nem feltétele a minősítésnek, de a tapasztalatok szerint ezek szükségesek ahhoz, hogy a kívánt fizikai paraméterek elérhetők legyenek.

A világon a legtöbb passzívházzal Ausztria büszkélkedhet. Pillanatnyilag ezer ilyen épület található az országban, de a tervek szerint 2010-re a számuk közel tizenkétezerre nő.

Tavaly év elejétől központi költségvetésből kizárólag passzívház minőségű szociális bérlakásokat építenek, de készült már templom, sportcsarnok és több iskolaépület is. Az osztrák előrelendülést elsősorban az igen határozott állami támogatás katalizálta. Ennek köszönhetően ma Ausztriában végső soron olcsóbb passzívházat építeni, mint ragaszkodni a hagyományos, magas energiaigényű épülethez.

A rendszer meglehetősen hatékony, mivel a támogatás nem alanyi jogon jár, az építtetőnek mérésekkel, auditált szervezet által kiállított igazolással kell bizonyítania az energiafelhasználás jelentős csökkentését. Igaz, ezért 5000-8000 eurós támogatást kap. A tervek szerint továbbá az építőiparban dolgozó valamennyi szakembert megismertetik a technológiával, amitől, ha nem is épít aztán minősített passzívházat a mester, az épületek minőségében jelentős javulás várható.

Debreczy Zoltán hangsúlyozta, a koncepció hazai elterjedéséhez szükség lenne az állami beavatkozásra, a többletköltségek fedezésére szolgáló pályázatokra.

Miért nincs még itthon?

A kialakulatlan állami támogatás mellett a mesterségesen alacsonyan tartott – bár folyamatosan emelkedő – gázár sem ösztönözte az alternatív megoldások terjedését.

Passzívház-támogatás Magyarországon
Magyarországon egyelőre nincs passzívház-építéshez használható támogatási vagy pályázati lehetőség. A környezetvédelmi tárca osztályvezetőjének, Feiler Józsefnek egy hónappal ezelőtti nyilatkozata szerint előkészületben van egy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését lehetővé tevő átalakításokat támogató rendszer, amely a tervek szerint tavasszal indulna, de már február végén némi késést prognosztizált. A minisztérium sajtóosztálya a Piac & Profit többszöri megkeresésre sem tudott frissebb információval szolgálni.

Kucsera Mihály szerint a magyar építési kultúra sem kedvez a passzívház meghonosodásának. Egyrészt azért, mert az energetikai megfontolások helyett még mindig a házak külső megjelenése a döntő tényező a tulajdonosoknak, másrészt mert passzívház építésénél elengedhetetlen a kiviteli terv készítése és a minőségi, körültekintő kivitelezés, amit itthon leginkább "felesleges áremelő tényezőként" könyvelnek el. A passzívház minőséget jelent, hangsúlyozza Kucsera, amely csak a megfelelő befektetés után hozhatja meg áldásos következményeit.

Pedig minden elem elérhető Magyarországon is ahhoz, hogy minősített passzívház épüljön. Specifikus tudásra igen, de külön képzésre nincs szüksége sem az építésznek, sem a kivitelezőnek ahhoz, hogy minősített passzívházat építsenek. A szakértők szerint az, aki képes egy hagyományos épület felépítésére, némi odafigyeléssel passzívházat is tud építeni.

Környezet- és emberbarát

Költséghatékonysága mellett fontos kiemelni a passzívház környezetkímélő jellegét is. Az alacsonyabb energiafelhasználásnak köszönhetően egy átlagos családi ház éves szén-dioxid-megtakarítása is tonnákban mérhető. Az egyenletes hőmérséklet és szellőzés, a szabályozott páratartalom és a hővisszanyerős szellőzőrendszerekben használatos különböző por- és pollenszűrők pedig a lakók számára komfortosabbá teszik ezeket az épületeket hagyományos társaiknál.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor