Kinek a tornya zöldebb?

2009. szeptember 09. szerda - 00:00 /
  •    

Márkanévvé vált. Épületeit messziről fel lehet ismerni. Ám a 81 éves amerikai sztárépítész, Frank Gehry tavaly nyilvánosan becsmérelte az energiatakarékos, környezetbarát LEED épületszabványt, vitába keveredve szakmája képviselőivel. A diskurzus kidomborította a modern építészet ökológiai, technológiai és művészi dilemmáit.

Akárcsak régen a katalán Gaudi épületei, Frank Gehry tervezései is mintha egy olyan univerzumból pottyantak volna a Földre, ahol másmilyen fizikai törvények uralkodnak. Gehry geometrikus alakzatokat használ: eldőlő, elnyúló élei, csavarodó, hullámzó vonalai, rendhagyó épületszerkezetei mintha lüktetnének. Tele vannak az ortodox építészeti és statikai szabályokat semmibe vevő meglepetésekkel, ezért munkásságát a dekonstruktivista irányzatba sorolják. Látványszinten azonban építményei kubista műveknek hatnak, több neves rajongója és kliense is ezzel a jelzővel jellemzi. Gehry egész pályafutása során ragaszkodott a makettekhez, minden projektnél több méretben is kivitelezi őket. Az Oscar-díjas Sydney Pollack róla készített portréfilmjéből kiderült: időnként úgy tervez, mint egy gyerek: játszadozik a papírlapokkal, kártyavárként ragasztja össze őket, vág lyukat a „falba", áthelyezi az egyiket, hullámosra gyűri a másikat.

Fütyül a fenntarthatóságra?

Most tavasszal adják át Gehry első felhőkarcolóját: a hetvenhat emeletes New York-i luxuslakótorony a városháza közelében, a Spruce Street 8-as szám alatt áll, és a legmagasabb lakóház a metropoliszban. Ez itt az első nagyszabású építészeti „esemény" 2001 óta. A WTC ikertornyainak összeomlása után ugyanis senki nem akart errefelé újabb felhőkarcolókat felhúzni.

Hiába kezd varázsszó lenni az ingatlankereskedelemben a LEED-minősítés (a rövidítés az „energiatakarékos és környezeti dizájn" – Leadership in Energy and Environmental Design – angol kifejezésére utal), Gehry úgy döntött, nem folyamodik ilyen bizonyítványért. Mi több, interjúiban beszólt a pontrendszert alkalmazó bírálóbizottságnak, amiért túl sok olyan épületnek adják meg e besorolást, amely nem érdemelné meg, a piaci és erkölcsi előnyt viszont learatja. „Az építtetők ugyanannyi pontot kapnak egy bicikliút elkészítéséért, mint a vizet újrafelhasználó rendszer kialakításáért. Végső soron az egész politika. Sok mondvacsinált dolognak adják meg a LEED címkét" – mondta Gehry, aki szerint ezekre az épületekre túl sokat kell költeni, „ami soha az életben nem térül meg". Az építészt meglepte a megjegyzései nyomán támadt közfelháborodás, ezért igazított mondandóján: a zöld építészet alapelveivel egyetért, csak éppen nem a LEED az egyetlen módja, hogy mérjék egy épület környezetbarát jellegét.

Gehry elmondása szerint sok ügyfele nem kéri, hogy pályázzanak a LEED-kategóriára, mert egyszerűen nincs szükségük rá. A Spruce Street-i torony épp ennek példája. A megrendelő cég azt állítja, amúgy is környezetbarát az épület: kevesebb áramot használ, mint a hasonló tornyok, két nagy zöld terület tartozik hozzá, és a lakói gyalog járhatnak munkába. A szaksajtó Gehry tornyát szembeállította Jeanne Gang chicagói kolosszusával: az Aqua pályázik a LEED-minősítésre, ám szivárog belőle a hő, mert nincs hőfogó felület a betonaljzat lemezei és az erkélyek között.

A világ üvegházgáz-kibocsátásának túlnyomó részét épületek bocsátják ki. A rossz szigetelés miatti túlzott energiahasználat globális probléma. Hangadó és véleményformáló személyiségként Gehry kihatással lehet a piaci folyamatokra. Voltak, akik azt nehezményezték, hogy a LEED kritizálását bújtatott módon a klímafelelősségünk bagatellizálására használják.

Zöld tervezés

Gehry a Novartis 2009-ben felépült bázeli irodaházát zöld alapelvek szerint tervezte, a svájci kormány ökotudatos előírásainak engedelmeskedve. „Azt mondták, az épület nem lehet légkondicionált. Ki kellett hát találnunk, hogyan szabályozzuk a levegő hőmérsékletét: üvegből építettük az egészet, és geotermális rendszerrel hűtjük. A tetőn van egy lyuk, ami kiengedi a hőt, mint egy jurtában. A tetőzetet fotovoltaikus üveggel vontuk be, amely napenergiát generál" – magyarázta. – Sok zöld irodaépületben nem jó érzés tartózkodni. Ismerek olyat, ahol délután ötkor mindenki hazamegy, hogy ne kelljen világítani, mert nem tudták megoldani környezetkímélő módon a plusz-energiafogyasztást."

A sztárépítész a szállítmányozás menedzselését is ráncba szedné, mert úgy véli, sok alapanyag azért vész kárba az építkezéseken, mert túl hamar érkezik, és előbb köt meg, mint hogy a felhasználására sor kerülne. Összefogott egy francia logisztikai szoftvercéggel: az eddigi szállítási gyakorlat elemzésével küszöbölik ki, hogy a hibák megismétlődjenek.

Gehry tehát nem az az ökológiailag felelőtlen szakbarbár, akinek szeretnék beállítani. Elmondása szerint szívesen kísérletezne azzal, hogyan lehet fotovoltaikus felületet vinni az épületek külső falaira úgy, mint egy „bőrréteget", mivel a NASA-hoz tartozó JPL-nél már látott hasonlót húsz éve, ami elgondolkoztatta. (Azóta beszüntették a gyártását, ezért nem tudta alkalmazni a Disney Concert Hall építésekor.) Fontosnak látná, hogy a K+F-szakemberek és az építészek együttműködjenek az energiatakarékos „okos téglák, fémek" megalkotásában. Gehry cége belefolyt az „ibeton" kifejlesztésébe, aminek előállítása feleannyi cementet igényel, mint a hagyományos, vagyis jóval kisebb az ökológiai lábnyoma. (A betongyártás adja a globális kibocsátott üvegházhatású gáz 8 százalékát!)

Hajladozó házak

„Az mozgatott, hogy érzelmeket fejezzek ki a háromdimenziós tárgyakban" – foglalja össze ars poeticáját Gehry, aki pályája elején hagyományos épületeket tervezett. Mivel kollégái lenézték, a képzőművészek viszont elfogadták, körükben lelt első lelkes megbízóira, akik nyitottak voltak formabontó ötleteire.

Radikálisan új stílusa felé a végső lökést az adta meg, hogy a Santa Monica Place megrendelője 1978-ban ellátogatott az otthonába, ami eredetileg tipikus amerikai családi ház volt, de fantáziadús lakója a kubizmus formajegyeit segítségül hívva körbeépítette különféle fakeretekbe ágyazott üvegfalakkal és üvegházakkal, amelyek „mintha hajladoznának, este itt-ott visszaverik az elhaladó autók fényét, a holdat is több helyen tükrözik". A kliens azt tanácsolta, ilyen épületeket kreáljon, s még aznap eltávolította a bevásárlóközpont építésének éléről. A javát akarta. Gehry innentől kezdve csak a saját fixa ideáinak megvalósításán dolgozott.

Frank Gehry

1929. február 28-án született Torontóban, lengyel zsidó szülők gyermekeként. Eredeti nevét – Goldberg – első felesége kérésére változtatta meg. Családjával 1947-ben költözött Kaliforniába, ahol évekig teherautó-sofőrként tartotta el magát. Szolgált a katonaságnál is, és egy évig tanult várostervezést a Harvardon. A University of Southern Californián (USC) szerzett építészeti diplomát 1954-ben. Elemekből szabadon összerakható bútoraival (Easy Edges, 1969-1973) vált először ismertté. Tervezett hajlított lemezű bútorokat (Bentwood Furniture, 1992), háztartási cikkeket, hal formájú ékszereket. Szoftverüzletágát külön cégbe szervezte ki (Gehry Technologies). Los Angelesben él. Ismertségét jelzi, hogy egy paródia erejéig a Simpson család című tévésorozatba is belerajzolták. A 80-as években a Columbia és a Yale egyetemen tanított, jelenleg a USC-n oktat. Tucatnyi egyetemen (például Harvard, Yale, California Institute of the Arts, Rhode Island School of Design, University of Edinburgh) ismerték el munkásságát tiszteletbeli doktori címmel, és számos díjjal tüntették ki.

Gehry-érdekességek

■ Első különcségei abban mutatkoztak meg, hogy ipari alapanyagokat, hullámlemezt, lánckerítést használt lakóházakhoz.

■ A számítógépes tervezés hőskorában az ő cége fejlesztette ki az első háromdimenziós építészeti szoftvert, hogy Gehry kis makettjeit digitalizálják. Részben e szoftvernek köszönhető, hogy a bilbaói Guggenheim Múzeum építése nem lépte túl a megállapított büdzsét (holott ez gyakori az ilyen nagy és innovatív építkezéseknél).

■ Az új New York-i lakótoronyban is a szoftver tette lehetővé, hogy a borításként használt 10 ezer 500 fémdarab mindegyike eltérjen a másiktól méretben és alakban. Az elhaladók számára így folyton változik az épület formája és a fényvisszaverés is.

■ Leghíresebb alkotása, a bilbaói Guggenheim Múzeum titán-, üveg- és mészkő felületeinek újszerűségével hatott. A világ vezető építészei körében végzett 2010-es közvélemény-kutatásból kiderült, ezt tartják az elmúlt harminc év legpompásabb épületének.

■ Amikor a ’80-as években divatba jött az antik görög építészet felidézése, Gehry gondolt egyet, és visszament az őskorba, a legkorábbi állati maradványokhoz, a kövekbe beivódott halmintákhoz. Sikeres asztalilámpa-kollekciót kreált halformára.
 

Gyakran felrótták neki

■ hogy funkció nélküli formákat és kitüremkedéseket hoz létre, így pazarolja az anyagokat,

■ hogy excentrikusan szoborszerű borításai afféle maszkként elfedik a tényt, hogy a mögötte megbúvó épületszerkezet valójában konvencionális,

■ hogy épületei rendre túlnövik a rendeltetésüket, elütnek a környezetüktől, és turistalátványossággá válnak.

 

Legismertebb épületei

Frances Howard Goldwyn könyvtár – Hollywood (1985)

Venice Beach House – Venice Beach, Los Angeles (1986)

Chiat/Day székház (1991)

Vitra Design Múzeum – Wheil am Rhein (1989)

Iowa Advanced Technology Laboratories – Iowa City (1992)

Disney Falu – Disneyland, Párizs (1993)

Weisman Múzeum – Minneapolis (1993)

Táncoló Ház – Prága (1995)

Guggenheim Múzeum – Bilbao (1997)

Der Neue Zollhof – Düsseldorf (1999)

Experience Music Project – Seattle (2000)

DZ Bank székház – Berlin (2000)

Gehry-torony – Hannover (2001)

Peter B. Lewis-épület, Case Western Reserve University – Cleveland (2002)

Walt Disney Concert Hall – Los Angeles (2003)

MIT Ray and Maria Stata Center – Cambridge, Massachusetts (2004)

IAC-székház – Hollywood (2005)

IAC/Diller-székház – New York (2007)

Aqua City akvárium – Ocean Park, Hongkong (2010)

Lou Ruvo Center for Brain Health – Las Vegas (2010)

University of Technology, üzleti tanszék – Sydney (2011)

Guggenheim Abu Dhabi – Abu Dhabi (2013)