Az éghajlatváltozás égető problémájának szentelték a CEU Ted Talks-ra hajazó előadássorozata, a Határtalan Tudás első rendezvényét. A klímaválság nem jövő idejű dolog. A katasztrófa már elkezdődött, véli Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, csak ezzel a közvélemény még nem egészen van tisztában. Áder János zöld jobb keze, Kőrösi Csaba a klímapolitikai célok realisztikusságát ecsetelte.
Rájöttek, miért hűlt le jelentősen a Föld éghajlata az 1600-as években, amit a déli-sarki jégminták is alátámasztottak. Az európai telepesek betegségeket hoztak a bennszülöttekre, melyek ellen immunrendszerük nem tudott védekezni. Kihalt az emberiség 10 százaléka, összeomlott a kontinens agráriuma. Az ültetvények helyén fejlődő növényzet fotoszintézissel elég szén-dioxidot szívott el a levegőből, hogy lehűljön a légkör.
A szén-dioxid nemcsak környezetszennyező, üvegházhatású gáz, hanem a termelésben használható erőforrás is, hiszen beépíthető termékekbe. A felhasználási módoknak csak egyike a szénsavas ásványvízbe juttatása. Dolgoznak már be CO2-t matracokba és téglákba is.
A Shell bejelentette, hogy ”hosszú távú fizetések” attól függenek majd, hogy mennyire sikerült a vezetésnek csökkenteni a cég légszennyezését. Lehetséges, hogy más vállalatok is követik a Shell példáját, nemcsak az olajszektorban.
Az autók, mosógépek és elektromos eszközök legyártása és meghajtása felelős a globális üvegházgáz-kibocsátás 30 százalékáért. Mert ezen eszközök előállításához sokféle ércet kell kitermelni a földből.
Szinte rekordszámban csuktak be széntüzelésű erőműveket az Egyesült Államokban, mégis nyolc éve nem nőtt olyan mértékben az ország légszennyezése, mint 2018-ban. Főleg a légi közlekedés és a földi teherszállítás emissziója felelős ezért.
Nem kötelező érvényű, önkéntes vállalásokat tartalmaz, és még azokat sem tartják be a tagországok. Mi történt zárt ajtók mögött a katowice-i klímacsúcson decemberben? Elfogadták az emissziócsökkentésre vonatkozó konkrét szabályrendszert. De az egész klímapolitika nemzetállamonként méri az üvegházgáz-kibocsátást, holott egy-egy nemzet fogyasztásának számottevő hányada külföldi termelésből és behozott termékekből ered.
Illegális erdőégetést folytatnak agrárcégek Délkelet-Ázsiában, hogy olajpálmafa-ültetvényeknek adjanak helyet. A legpusztítóbb indonéziai erdőtűz 2015-ben nagyobb légszennyezéssel járt, mint Anglia teljes éves kibocsátása. A tűzvész egy-egy napján több szén-dioxidot került a levegőbe, mint amennyi aznap az USA teljes gazdasági tevékenysége eredményezett. Az ország emissziójának 60-80 százaléka erdőtüzekből ered!
Három évig stagnált, majd a 2017-es emelkedés után 2018-ban ismét nőtt a globális üvegházgáz-kibocsátás. Meglepő módon ezért nem a gyáripar, hanem a közlekedés meglódulása okolható. Hiába terjednek az elektromos autók, egyre többen vásárolnak benzines járműveket és egyre nagyobb távokat tesznek meg velük. Európában csökkent a kibocsátás, de itt is kisebb mértékben, mint az előző években.
Két hétig a lengyelországi Katowicében tartják a párizsi klímaegyezmény új konferenciáját. Az ENSZ Világegészségügyi Szervezetének új jelentése is felhívja rá a figyelmet: a klímaváltozás közegészségügyi probléma, nem csupán ökológiai és gazdasági válság. De a klímavédelemre fordított pénzek töredéke áramlik csak az egészségügybe. Pedig a fosszilis gazdaság negatív externáliái közé tartozik az emberi élet elvesztése és a betegeskedés is. Ezeket be kellene építeni a fosszilis energiahordozók árába.
A klímaváltozás már nemcsak a gazdaságról szól, hanem az emberek egészségéről és életben maradásáról. Az éghajlatváltozás megfékezése vagy felgyorsulása tehát sokaknak élet-halál kérdés. Már most évente többmillióan halnak meg a levegő szennyezettsége és a szélsőséges időjárás következtében.
Új üvegházgáz-forrással gyarapodik szennyezett környezetünk vagy inkább a róluk szóló köztudat. A Hawaii Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az általunk eldobott, tengerekbe kerülő műanyagszemét a lebomlása során légszennyezést okoz.
Elemzők megkongatták a vészharangot az olajcégek felett. Egyre több megújuló energiát használunk, egyre több az elektromos autó. Ha nem diverzifikálják és zöldítik tevékenységüket gyorsan, a 2020-as években dinoszauruszként halhatnak meg a fosszilis gazdaság jelenlegi óriásai. Ha viszont így folytatják, elszabadul a globális felmelegedés.
Az elmúlt években publikussá vált, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok közül melyik a 250 legnagyobb légszennyező. De a top 100 kibocsátó olajipari cég neve is ismeretes. A leginkább karbonintenzív működésű 250 vállalatból csak 20 százaléknak van ökolábnyom-csökkentést megcélzó stratégiája!