A megújuló energiákra való átállás is olyan trendje a vállalati felelősségvállalásnak, ami mellett egyre több cég kötelezi el magát. Van olyan ország, ahol a villamos energia áringadozása túl nagy a csúcsidőszak és a többi napszak között, hogy a napenergia maradt az egyetlen kalkulálható és gazdaságos megoldás.
A geoenginering egyik leleménye, miszerint vegyi anyagokat szórnának a magas légkörbe, hogy így tompítsák a napsugarak erejét, túl nehéz feladatnak mutatkozik ahhoz, hogy kivitelezhető legyen, vonta le a konklúziót az ENSZ vizsgálata.
Már az első évben több millió dollárt költ a Lyft karbonsemlegesítő projektekre,
vagyis olyan beruházásokra, amik üvegházgáz-megkötéssel ellentételezik az autóhasználattal járó káros anyag kibocsátást. Az Uber vetélytársa így próbál ügyféllojalitást kiépíteni a környezettudatos polgárok körében.
Mivel a légkör magas üvegházgázkoncentrációja miatt savasodnak a tengerek, tönkremennek bennük a korallszigetek, melyek megkötik a karbont. Létük kulcsfontosságú az emberiség túlélése szempontjából. Az általunk belélegzett oxigén 80 százalékát az óceánoknak köszönhetjük.
A már felfedezett fosszilis készletek nagy részét a földben kellene hagyni, ha meg akarjuk állítani a globális felmelegedést. Az Északi-sarkon pedig nem szabad olajat kitermelni. Tudósok első alkalommal számosították a szóban forgó készletek mennyiségét, és listázták a konkrét lelőhelyeket. Maguktól nem lesznek képesek erre az olajmultik. Kormányzati és nemzetközileg koordinált klímapolitikai beavatkozás szükséges.
A fosszilis energiahordozókra szakosodott nagyvállalatok mindent megtesznek, hogy zöldnek láttassák magukat, holott valójában az az érdekük, hogy a legszennyezőbb energiahordozókat termeljék ki minél nagyobb mennyiségben. Ezt hívják úgy, greenwashing. Amikor zöldre festik magukat, holott nem azok.
A Big Oilnak is nevezett olajipari nagyvállalatok nemcsak óriási lobbierővel bírnak Brüsszelben és Washingtonban, de a médiában is a saját javukra ferdítik az igazságot.
Az élmezőnyben található a Unilever, a L’Oréal, a Danone, a Ford. Légszennyezés, vízhasználat és erdővédelem tekintetében osztályozták a nagyokat. A víz- és energiatakarékosság költségcsökkentő, a zöldülés pedig renomé-erősítő eszköz. Aki nem zöldül, az lemarad és a lúzerek közé kerül, vélik elemzők.
A párizsi klímaegyezmény 2 Celsius foknál alacsonyabb globális felmelegedést irányoz elő. Egyre több vállalat számolja ki, hogy légszennezéséhez arányosan mekkora részt vállaljon az emissziócsökkentésben. A cégek önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásaikból eddig 31 százalékot valósítottak meg.
Elfelejthetjük, hogy csak 1,5 Celsius-fok lesz a klímaváltozás? A globális klímapolitika „jóval 2 Celsius-fok alatt” akarta megfékezni a globális felmelegedést. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete ezt már irreális célnak tartja. Mire számíthatunk hát?
Nemhogy lassabban “gyógyul” az ózonréteg, mint várták, hanem még vékonyodik is. Méghozzá azokon a tájakon, ahol a legtöbb ember él a Földön. A tudósok nem tudják, mi a jelenség oka. Az ózonréteg feladata, hogy megvédjen minket a Nap káros ultraviola sugárzásától.
Köztudott, hogy az óceánok nagy széndioxid-elnyelők, ám a túlzott CO2-elnyelés savasodást is előidéz bennük, ami miatt elpusztulnak a korallzátonyok és sokféle mészvázú élőlény. Tudósok most azt állítják, hogy az édesvizeket is szennyezi a légkör túl magas üvegházgázkoncentrációja.
Sokkal pazarlóbban és több légszennyezéssel hozzuk létre épületeinket, mint ahogy az megoldható lenne. Az építészet zöldítésére irányuló erőfeszítések mégis elsősorban az üzemeltetésre koncentrálnak, például hőszigeteléssel és energiatakarékos világítással. Mi a teendő?
Zöld aktivisták perelték be Norvégia kormányát, amiért az északi-sarkkör érintetlenül területeire olajkutatási engedélyeket ad ki. A norvég alkotmánnyal és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének ajánlásával támasztják meg keresetüket.