Új és kötelező szabály lépett életbe márciustól, sok mindennapos háztartási gép új energiafogyasztási címkét kap. A változtatás célja, hogy a vásárlók a jövőben könnyebben ki tudják választani, melyiket érdemes megvenniük. Mit jelentenek a betűk? Miért nem kell megijedni, ha például csak „C” osztályba sorolt mosógépet talál valaki az adott üzletben? Konkrét válaszok a Tudatos Vásárlók Egyesületétől.

Csökkent a túlköltekezési hajlandóság és kevésbé aggódunk amiatt, miből tudjuk megvenni az ajándékokat. A kedvező változások mögött a háztartások pénzügyi helyzetének javulása áll.

 Az év végi ünnepek közeledtével járványszerűen terjed az ajándékozási láz. A jó és az örök gyerekek levelet írnak a Mikulásnak, az akcióvadászok fekete pénteken, az online shoppingolók kiberhétfőn indultak bevetésre. A mindent az utolsó pillanatra hagyók december 24-én rohamozzák meg az üzleteket, pedig fekete és piros betűs ünnepektől függetlenül is érdemes ugyanazt a stratégiát követni: kérdezz, tervezz, számolj – és csak ezek után vásárolj!

Bea Johnson, az extrém módon minimalista fogyasztói magatartás szószólója 2008-ban kötelezte el magát a környezetbarát életvitel mellett. Könyve, a Zero Waste otthon magyarul is megjelent, a bemutatón beszélgettünk a fenntartható háztartás gurujával.

Kézműves szappan, lekvár, ékszer vagy csoki – vajon mindenki azt ír a termékére, amit akar, vagy ellenőrzi bárki is, hogy mi kézműves és mi nem az? Egyáltalán van a kézműves termék címkének kritériumrendszere Magyarországon? A szakértő elmondta a szabályokat, de a legtöbbet a fogyasztó tud tenni.

Elég tudatosan vásárolunk vagy pazarolunk? Gondolunk a holnapra, a jövőnkre is vagy csak jelen szükségleteink kielégítésére? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Generali kutatása.

Hiába írja elő már öt éve az egységes tájékoztatást a kozmetikumokon az Európai Unió, országonként eltérő, hogy mit és mennyire tartunk fontosnak belőle és mi alapján döntünk. Amiben minden nemzet egyforma, hogy füllent – derül ki a Manna hat európai országára kiterjedő, 7900 fő részvételével készült friss kutatásából.

Hektáronként évente több mint 40 kg növényvédő szert (gyomirtót, gombaölőt, rovarirtót, féregirtót) használnak az intenzív banánültetvényeken. Ez tízszer több az európai burgonyatermesztésben használt mennyiségnél, pedig a nagyüzemi burgonya az egyik legtöbb vegyszert igénylő növény. A Tudatos Vásárlók Egyesülete utánajárt, hogy marad-e valami a vegyszerekből a fogyasztóknak szánt gyümölcs húsában.

Az ünnepi időszakban népszerű „gyorskölcsönökhöz” kínált kényelmi szolgáltatások jelentős többletköltséggel járhatnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank. Az át nem gondolt hitelfelvételtől 14 napon belül díjmentesen és indoklás nélküli el lehet állni. Jó tudni, hogy a műszaki termékekhez vásárolható kiterjesztett garancia jellemzően egy speciális biztosítási szerződést takar.

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik. Ezt a hulladék mennyiséget könnyen ki tudnánk iktatni az életünkből, csak tudatosabban kell átgondolnunk, mi az, amire valóban szükségünk van, amit ténylegesen használunk, és elfogyasztunk.

Míg a boltokban a fogyasztó 300-400 forintot fizet egy kiló almáért, a termelő ezért már csak 100-150 forintot, az almaszedő munkás pedig kevesebb, mint 10 forintot kap. Mindez gyakran emberjogi problémákkal, hazai és nemzetközi jogszabályok felrúgásával társul.

Az ár mellett a termék összetétele számít a legfontosabb szempontnak a magyar nők körében, amikor szépségápolási cikket vásárolnak, az életkorral párhuzamosan pedig erősödik a vásárlói tudatosság – derül ki a CD kozmetikai márka és az NRC piackutató által végzett reprezentatív felmérésből.

Az élelmiszerek egyharmada még mindig a kukákban végzi, a korszerű csomagolószerek egyszerre képesek hozzájárulni a pazarlás megszüntetéséhez és a környezetterhelés csökkentéséhez és még üzletileg is jobban járnak a gyártók.

Mások Instagram-képeiről készített másolatokat állít ki, és ad el igen sok pénzért a műkritikusok által „zseniális trollnak” vagy „lusta művésznek” nevezett Richard Prince. De hogy teheti?

November utolsó péntekje a kereskedelem számára egyike az év legfontosabb napjainak - legalábbis pár éve. A "fekete péntek" a karácsonyi vásárlási szezon kezdete, az őrült akciók és mániákus vásárlás napja. Erre válaszul pedig a túlzó fogyasztás ellen küzdő, hivatalos "Ne vásárolj semmit" nap is.

A kasszákon keresztül pontosabban megismerhetők a törzsvásárlók egy új informatikai fejlesztésnek köszönhetően, de a vevők maguk is tudatosabbá válhatnak vásárlásaik áttekintésével.

A vásárlás nem éppen élvezetes időtöltés, amikor a napi rutin részét képezi. Akciók után kutakodni, árakat összehasonlítani és megtalálni a legkedvezőbb ajánlatot nem is olyan könnyű, mint azt gondolnánk. Sőt, néhány termék esetében kifejezetten nehéz; olyan, mintha egy almát hasonlítanánk össze egy körtével. A termékcímkék és az árcédulák feladata lenne, hogy segítsék az eligazodást, de sok esetben a fogyasztók nem tudják, hogyan használják ezeket.