Júliusf 11-én nyújtották be a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslatot, amit az országgyűlés másnap el is fogadott, így drasztikusan csökken a kedvezményes adónemre jogosult vállalkozók száma. Gyányi Tamás, a WTS Klient szakértője összefoglalta az új törvényhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati szempontokat.

A kormány kiemelt célja a jogszerű foglalkoztatás elősegítése, a gazdaság további fehérítése, ezért törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Mégsem nyújtja be a kormány a kereskedelmi törvény módosítását. Azt, ami gyakorlatilag visszahozná a vasárnapi boltzárat és kötelezővé tenné újabb alkalmazottak felvételét.

Ma tárgyalhatja az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, mely átfogóan módosítaná a munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. Tekintettel arra, hogy a kormánypárti törvényjavaslat elfogadása valószínűsíthető, valamint, hogy a tervezett módosítások július 1. napjával hatályba fognak lépni, célszerű e változásokra előzetesen felkészülni. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat mutatja be szakértőnk.

A tervek szerint módosítja a kormány az EU által kifogásolt reklámadó törvényt, van, aki még korábban befizetett adót is visszakap. Lehetséges-e, hogy ezt később mégis be kell fizetni? A Faludi Wolf Theiss szakértője szerint bizony elképzelhető.

Az agrárkamarai törvényben felsorolt tevékenységi körök módosítását kéri a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), mert a szervezet álláspontja szerint az élelmiszer, az ital, és a dohányáru nagykereskedelme nem az agrárium, hanem a kereskedelem része.

Bár első látásra úgy néz ki, hogy elengedi a kormány a reklámadót, hosszabb távon közel duplázódó teherről van szó a nagyobb árbevételű cégek esetében. Szakmai szervezetek szerint ez kigazdálkodhatatlan és elveszi a piacban rejlő növekedési lehetőséget.

Benyújtották a reklámadó módosításáról szóló javaslatot. A kormány ragaszkodik a kicsik adómentességéhez, de minimis támogatás lesz. A nagyobb adózók terhe viszont nő nyártól. A saját reklám viszont adómentes lesz a javaslat szerint.

Január elsejétől nemcsak a hivatásos, hanem a sportvadászok számára is kötelező a vadászkamarai tagság. Március elsejétől pedig érvényes vadászjegy kell már ahhoz is, hogy vadászlőfegyvert tartsunk.

Könnyebb lesz kártérítéshez jutni a mezőgazdaságban, ha a parlament elfogadja a törvénymódosítást. Így kifizethetővé válna a kárenyhítési alapban évről évre bennmaradó pénz is.

Lényegében változtatás nélkül fogadta el az Országgyűlés a szélerőművek építését szigorító energetikai tárgyú törvénymódosítást, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.

Fenekestül felforgatják az adózási szabályokat a közeljövőben, főként az adózás rendjéről szóló törvény változhat. Változik az adózó és adóhatóság kapcsolata, új szolgáltatások jönnek és készülnek a kkv-k adóbürokráciájának csökkentésére is.

Hatályba lépett a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása. Átfogó változtatások helyett végül csak az uniós jogharmonizáció volt a cél. A módosítások egy pont kivételével a munkavállalóknak kedveznek. Az az egy viszont a hétvégi pótlék elvesztését jelenti egy csomó embernek.

Elfogadta a Parlament az új állami projektértékelő rendszerrel kapcsolatos törvénymódosítást, ennek eredményeként legalább két hónapra - de piaci szakértők szerint ennél hosszabb időre is - leáll a folyamatban lévő pályázatok értékelése.

Európa legtöbb információjával rendelkező adóhatóságát építené fel a kormány. Idén jönnek az új online kasszák és az adóhatósághoz bekötött számlázás, jobban járunk viszont, ha az állam nem tartja be a vállalt határidőket. Többek között ezekről, de számos más fontos, de nem részletezett adózással és eljárásrendekkel kapcsolatos változásról beszélt az idei évre Tállai András az NGM adóügyekért felelős államtitkára és Csepreghy Nándor miniszerhelyettes a Joint Venture Szövetség konferenciáján.

A 2014-es átmeneti megingás után 2015-ben folytatódott az egy éven belül megalkotott jogszabályok számának rendszerváltás óta tartó. A folyamat részben érthető, hiszen több jogszabály több karbantartást és módosítást igényel, de az biztos, hogy Magyarországon sok kérdést szabályoznak törvényben.

A Munka törvénykönyvének módosítása tartalmaz ugyan a munkavállalók szempontjából fontos, kedvező változásokat, ezekben azonban továbbra is a foglalkoztatás rugalmassá tételét célzó kormányzati törekvés, semmint a munkavállalók anyagi és szociális biztonságának a szempontja érvényesül – közölte a Liga Szakszervezetek az MTI-vel.

Egyszerűsödik az egyéni hulladékkezelést választók díjfizetése, a gépjárműgyártók és forgalmazók átalánydíjt fizethetnek és a külföldi gazdálkodóknak is fizetniük kell, ha díjköteles termékeiket online értékesítik magyarországi vevőnek.

A kötelezett kimentheti a 40 euró költségátalány fizetési kötelezettségét a 2015. június 19-én hatályba lépő törvénymódosítás szerint. De mikor?

A jövőben ha egy vállalkozás nem képviselteti magát a békéltető testület előtt, büntetést kell fizetnie - mondta Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Mi lesz a sales house-ok szerepe, mire vonatkozik a szeptember 30-i határidő a korábban megkötött megállapodások esetében, megspórolható-e a 15%-os hatóságilag szabályozott médiaügynökségi díj, várható-e hogy a jövőben a hirdető, kihagyva az eddigi csatornákat közvetlenül a médiához fordul? Ezekre a kérdésekre is megpróbáltak válaszolni a Piac & Profit konferenciáján résztvevő szakértők. Íme néhány tanács, amely a reklámpiaci szereplőknek és a hirdetőknek is segít eligazodni az új rendszerben.

Miniszterelnökség nem ért egyet sem a fideszes Gulyás Gergelynek, sem pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a jövedéki biztosíték mértékéről, emeléséről szóló javaslataival, ezért törvénymódosítást kezdeményez, amely visszaállítja a jövedéki biztosíték mértékét a 2014. január 1-jei szintre.

Az Országgyűlés kedden a kormány javaslatára elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. Annak van teendője, aki maradna a devizás konstrukciónál.