Egy kutatás szerint sokkal lazábban fogunk kötődni a munkaadókhoz, aminek hatására megszűnhet az úgynevezett nyugdíjas állás fogalma is.

Amióta a koronavírus járvány Európát is elérte, az általa generált veszélyhelyzet eddig ritkán tapasztalt fókuszba helyezte a munkajogot, köztük az atipikus foglalkoztatási formákat, a munkaviszony megszüntetésének módjait, a „kötelező” szabadság alkalmazhatóságát, vagy a munkavállalók egészségügyi adatainak kezelését. A KCG Partners szakértői az alábbiakban mindezeket összegezték.

Mostantól részmunkaidőben is alkalmaz villamosvezetőket a Bécsi Közlekedési Vállalat, a Wiener Linien. A részmunkaidős dolgozók a reggeli és délutáni csúcsidőszakokban jelentenek majd nagy segítséget.

Hatályba lépett az idei kötelező legkisebb munkabért tartalmazó kormányrendelet, aminek értelmében 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege is.

Több mint 2000 kisgyermekes édesanyát kérdezett meg a Pepita.hu az egyik legnagyobb áruházlánccal karöltve, hogy mi a véleményük a részmunkaidős munkavállalásról. Majd ötven százalékuk azonnal vállalna munkát kiskorú gyermeke mellett, ha napi négy órában megtehetné.

Számos munkavállaló dolgozik részmunkaidőben, azaz olyan munkaviszonyban, ahol a napi munkaideje rövidebb, mint az általános 8 órás teljes napi munkaidő. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén gyakran felmerülő kérdés, hogy a részmunkaidőben dolgozónak mennyi szabadság jár. Arányosan kevesebb szabadság jár-e, mint 8 órás munkaidő esetén, vagy ugyanannyi? Szakértőnk válaszol.

A hazai cégek egyelőre csupán kis százaléka támogatja a kisgyermeket nevelő munkavállalókat – derül ki egy friss kutatásból. A munka és magánélet egyensúlya azonban elengedhetetlen a munkatársak elkötelezettségéhez, vallja a K&H.

Sok cégvezető és munkavállaló nincs tisztában azzal, hány szabadnap adható vagy vehető ki részmunkaidős foglalkoztatásban. A válasz valójában egyszerűbb, mint sokan gondolják: egy szabadnap egy szabad napot jelent, függetlenül attól, hogy hány órás beosztásban dolgozik az illető.

A munkanélküliségi ráta 2017-ben átlagosan 4,2 százalékos volt, amire tízéves távlatban nem volt példa. A mutató számottevő csökkenésére nincs kilátás, inkább szerkezeti változásokra lenne szükség, például úgy, hogy a részmunkaidő nagyobb szerepet kaphasson a piacon.

A részmunkaidőben, vagy netán otthonról dolgozó kollégának kevesebb, míg utóbbi esetben nem annyira kötött idejű munkaóra áll a rendelkezésére. Így nekik nagyobb szükségük van arra, hogy világosan meghatározzuk a szerepüket és feladataikat. Emellett a motiválásuk és az irányításuk módja is eltérhet a szokásos munkarendben dolgozókétól. De fontos részei lehetnek a csapatunknak, így érdemes figyelni rájuk.

Miközben a hazai IT szektorból egy kisvárosnyi munkavállaló hiányzik, az informatikai vállalatoknál különösen alacsony a női dolgozók száma. A PROGmasters friss kutatásából kiderül, hogy részmunkaidős és otthon végezhető megbízásokkal több nő számára lehetne vonzóbbá tenni az informatikai állásokat.

A munkavállalók egyértelműen imádnák a távmunka lehetőségét és úgy tűnik, a cégek is kezdik látni az előnyöket. Vagy csak a kivételezetteknek van lehetőség? És mitől félnek a menedzserek?

Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is felszólalt az MKIK gazdasági évnyitóján. Az eredmények értékelése mellett felszólalt a teljes foglalkoztatás, Paks2, az idősek foglalkoztatásának növelése mellett, valamint például az alapjövedelem koncepciója ellen.

Lassan már nem a munkavállalók versengenek az állásokért, sokkal inkább a munkaadók játszanak székfoglalóst a munkavállalóért. Ha egy cég versenyképes akar maradni, rugalmas környezetet, élményt kell kínálnia a dolgozóknak is, nem is szólva a magasabb bérekről. De nem csak ez változik. A Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő segítségével mutatjuk a legfontosabbakat!

A részmunkaidős munkaviszony szabályai nem sokban különböznek a teljes munkaidőre létrejött munkaviszonytól. Azonban van néhány eltérés, amire érdemes ügyelni. Miként jön létre a részmunkaidős munkaviszony? Hogyan alakul a munkavégzés díjazása és a szabadság? Szakértőnk segít!

Jelentősen kevesebben dolgoznak részmunkaidőben itthon az uniós átlagnál. Pedig ez az atipikus forma elvileg a munkáltatónak és a munkavállalónak is sok előnyt jelenthet. A szakemberek szerint az anyagi bizonytalanság és a bizalomhiány is fontos gát, a munkahelyi kultúrának kéne változnia.

Részmunkaidő, táv- vagy otthon végezhető munkák – mindegyik nagy segítség lehet a kisgyermekes szülőknek, vagy a családnak segíteni akaró nagyszülőknek. Egyben persze nagy könnyebbség a cégeknek és a magyar gazdaságnak is. Az utóbbi években egyre inkább élnek a hazai munkáltatók is ezzel a máshol már jól ismert és használt lehetőséggel, de az elterjedéshez a cégvezetők és a dolgozók hozzáállásán is változtatni kellene.

Bár a hazai kkv-k többsége egyre erőteljesebben szembesül a munkaerőhiánnyal, a növekvő követelményekkel a vevő részéről vagy a felgyorsult innovációval, a vállalatvezetők többségének nem az jut eszébe, hogy versenyképességük erősödése a rugalmas foglalkoztatás bevezetésével függ össze. Márpedig a kutatások eredményei ezt támasztják alá, most pedig még pályázat is segíti az átállást.

A magyarországi mikro- és kisvállalkozások 50, illetve 45 százaléka alkalmazza a rugalmas munkaidőt az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák közül, a részmunkaidős megoldás a kisvállalkozások 61 százalékánál fordul elő, a mikrovállalkozásoknak pedig a 22 százaléka él ezzel a lehetőséggel - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából a KutatóPont által készült kutatásból.

A magyarok tudnak a legnehezebben megszabadulni a munkától a nyugdíjba vonulást követően – derül ki az Egyesül Államok Népszámlálási Hivatalának 2015-ös jelentéséből. A 12 ország adatait bemutató jelentés szerint Magyarországon a dolgozók 45 százaléka a nyugdíjba lépéskor azonnal felhagyna a mindennapi pénzkereséssel, ennek ellenére a hazai nyugdíjasok közel kétharmada nem tudta ezt megtenni.

Mindenképpen reformra szorul a nyugdíjrendszer a társadalom elöregedése miatt. A korhatárok kitolása mellett a rugalmas nyugdíjba vonulás és a munkáltatói nyugdíjprogramok jelenthetik a megoldást a problémára.