Év végére emelkedett az átlagkereset Magyarországon: a 2022. év végi mutatóhoz képest csak 14,1 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset.

Csökkentek a cseh reálbérek a harmadik negyedévben.

A tartósan magas infláció miatt az év első három hónapja után a második negyedévben is csökkentek a reálbérek Németországban.

A politika egyik kedvenc szlogenje, hogy jobban élünk-e mint korábban. A gazdaságban ennek a kérdésnek az egyik legfontosabb mérőszámait a reálkeresetek alakulásában találjuk meg. Erről közölt grafikont a nemzeti hírügynökség.

Áprilisban, a márciusi 12,8 százalék után, a bruttó és a nettó átlagkereset 14,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első négy hónapjában 11,9 százalékkal nőttek a keresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Jót tesznek a fogyasztásnak a devizahiteles elszámolások, de az egyszeri hatások nélkül is tovább folytatódhat idén a reálbérek emelkedése Magyarországon elemzők szerint. Tavaly három százalékkal ért többet a fizetésünk.

Jelentősen emelkedtek a bruttó és a nettó keresetek a versenyszférában: csaknem kétszer olyan mértékben, mint a költségvetési intézményeknél. Ez a negatív infláció mellett a vásárlóerő emelkedését is jelzi.

Az alacsony inflációnak és a növekvő reálbéreknek köszönhetően az idén tovább bővülhet a kiskereskedelmi forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt első gyorsbecslése szerint az idén januárban 3,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint, noha a magyar gazdaság szereplői körében egy évtizede nem látott optimizmus uralkodott el, a gazdasági folyamatok javulása jellemzően viszonylagos, átmeneti és látszólagos. A választási gazdaságpolitika rövidtávon élénkítő hatású, a tőkevonzó képesség helyreállítása híján azonban nem teremti meg a növekedés tartós alapjait.

Az idei év első hat hónapja során mind a nettó, mind a bruttó bérek meghaladták az egy évvel korábbi szintet – előbbi téren 3,4, utóbbin 4,8 százalék volt az emelkedés. Ráadásul a rezsicsökkentéssel mélyre nyomott inflációnak köszönhetően a reálkeresetek is emelkedtek 2012 hasonló időszakához képest.

A nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel aláírta a 2013. évi bérajánlásról szóló megállapodást. A dokumentumban konkrét szám nincs: tartalma arra irányul, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítani kell a nettó keresetek reálértékének megőrzését. Az aláírást követő tájékoztatón az hangzott el, hogy az utalás egyértelmű: 2013 tavaszán az Európai Bizottságnak benyújtott magyar konvergenciaprogram 3,1 százalékos inflációt jelzett előre.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A bruttó átlagkereset 226 700 forint volt.

2013 döntő év lesz a fejlődő piacgazdaságok számára, hiszen a jelentős mértékű gazdasági növekedés jövőre csapódik le látványos fizetésemelésekben – mondja Ian Fitzpatrick, a Hay Group javadalmazásért felelős alelnöke. Ugyanez nem mondható el Nyugat-Európáról, Észak-Amerikáról és a Csendes-óceáni térségről, ahol a pénzügyi válság nemcsak a GDP, hanem a bérek emelkedését is visszafogja.

A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 4,8, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek kerek két százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában tapasztalt béreket.

Budapesten volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete tavaly mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak körében.

2012 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest összességében 3,7%-kal csökkent a reálkereset a nemzetgazdaságban, a létszám csökkenése miatt a reálkereset-tömeg (vásárlóerő) pedig 4,4%-kal esett vissza. Közfoglalkoztatottak nélkül számítva 2,3, illetve 4%-os csökkenés ment végbe.

Ha az elvárásoknak megfelelően folynának a tárgyalások az IMF-el, javulna a befektetői bizalom, az is legjobb esetben 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket a GKI Gazdaságkutató szerint. A jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot javító jelentős intézményi változtatások elmaradása esetén ennél sokkal súlyosabb gazdasági helyzet is kialakulhat.

A bruttó átlagkeresetek 6,7 százalékkal, a reálkeresetek 3,5 százalékkal nőttek tavalyhoz képest. Nemzetgazdasági szinten 8 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatott.

Tavaly - döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően - 1,9%-kal nőttek a reálkeresetek a nettó átlagkeresetek 6,9%-os emelkedése és a 4,9%-os infláció eredőjeként - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből.

A reálkereset - a fogyasztóiár-index 5 százalékos növekedése mellett - 2,8 százalékkal emelkedett január-októberben, döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A reálkereset - a fogyasztói árak 5,1 százalékos növekedése mellett - 2,9 százalékkal emelkedett január-szeptemberben döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.

Az idei 1 százalékot követően jövőre 2,5 százalék körül, a korábban vártnál lassabban bővülhet a GDP Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint, mivel a külső kereslet növekedési üteme lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A Kopint-Tárki szerint 3 százalékos GDP-növekedés várható 2011-ben.

A reálkeresetek - a  fogyasztói árak 6 százalékos növekedése mellett - az idén az első három hónapban 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az elemzők szerint a vártnál nagyobb lehet a bérnövekedés az idén.

A reálkeresetek - a nettó keresetek 3,4 százalékos növekedése és fogyasztói árak 4,9százalékos növekedése mellett - szeptemberben 1,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

A reálkeresetek 6,9 százalékkal csökkentek januárban - 3,1 százalékos fogyasztóiár-index mellett - az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

A reálkereset 2008-ban 0,7 százalékkal nőtt - a fogyasztóiár-index 6,1 százalékos növekedése mellett 2007-hez viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.