Mivel az elmúlt hónapokban a közbeszédet leginkább uraló téma a Munka Törvénykönyvének módosítása volt, a Piac & Profit kérésére a SentiOne social listening ügynökség megvizsgálta, hogyan követte az eseményeket a magyar nyilvánosság a közösségi oldalakon. Meglepő eredményekre jutottunk.

A 2018 decemberében elfogadott “rabszolgatörvény” jelentős felháborodást keltett nem csak az érdekképviseletek, hanem az érintett dolgozók körében is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. e törvényi változásokat megelőző felmérése során rákérdezett arra, hogy a munkavállalók közül 2017-ben hányan és hányszor váltottak munkahelyet.

Másfél hónapja a csapból sem folyik más, mint a rabszolgatörvénynek nevezett Munka Törvénykönyve módosítás, illetve az ezzel kapcsolatos parttalan vita. Közben mind kormányzati, mind ellenzéki oldalról elhangzanak olyan érvek, amelyeknek már egy cseppnyi józanésszel végiggondolva sincs semmi értelme. Ezért most én is beállok a sorba, és mondok három érvet a módosítás ellen.

A sztrájk már régóta létező eszköz a munkavállalók érdekeinek elősegítésére. Napjainkban is többször hallhattunk munkabeszüntetésekről több európai államban is, de itthon is egyre gyakrabban merül fel a sztrájk lehetősége. Hogyan lehet jogszerűen sztrájkolni? Ki teheti, és ki nem? Megakadályozhatja-e a munkáltató a sztrájkot? Ezekre a kérdésekre adunk választ Kocsis Ildikó ügyvéd segítségével.

A Munka Törvénykönyvének módosításával ettől az évtől kezdve éves 400 óra túlórakeretre, és akár hároméves elszámolási időszak bevezetésére is lehetősége van a munkáltatónak. A törvény elutasítottsága hatalmas, és ennek kapcsán több tüntetés is volt. A kérdés, hogy lesz-e, illetve lehet-e sztrájk, amely a kormányt korrekcióra késztetheti. Ezt a helyzetet elemezte a Policy Agenda.

A múlt héten fogadta el az Országgyűlés a Munka törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelenleg az államfői aláírásra vár. A közvéleményt az elmúlt napokban rendkívüli módon megosztó javaslat legfontosabb pontjait vettük górcső alá az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás segítségével – szigorúan jogi szempontok mentén.

Az elmúlt hetek egyik legnagyobb publicitást kapott kérdése a Munka törvénykönyvének túlórával és egyéb munkaidőre vonatkozó előírásokkal kapcsolatos módosítása volt. A KPMG hírlevelének segítségével összefoglaltuk, hogy a törvénymódosítás pontosan mit is fog jelenteni a gyakorlatban 2019. január 1-jét követően.

Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.

A munkaidőkeret radikális megemelésével kapcsolatban kialakult vitához érdekes adalék lehet, hogy melyik környező országban mennyit dolgoznak a munkavállalók. Az alapvető trend egyértelmű: a munkaidő csökkentése.

A Munka Törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.