A magyarok reagálnak a legérzékenyebben a gazdasági helyzet romlására.

Igencsak vegyesen látják a fiatalok a mostani helyzetüket és a jövőjüket.

Legfőképp a folyamatos áremelkedés miatt aggódnak a magyarok, és európai összehasonlításban is borúlátóak

Életünk velejárója az állandó változás, amely sok esetben boldogságot okoz, de néha feszültséggel is jár. Az elmúlt bő egy évben tapasztalt nehézségek, a járványhelyzet okozta kihívások még inkább megtaníthattak bennünket arra, hogy elviseljük ezeket a változásokat.

Nem tekintettek még ennyire pesszimistán a nagyvállalatok a következő évükre, mint amennyire a koronavírus-járvány első hulláma után. A K&H nagyvállalati növekedési index értéke még sosem volt a negatív tartományban az elmúlt 7 évben, most viszont a legutóbbi negyedévben mért 6 pont helyett csak -2 ponton áll. A vállalatok saját kilátásaikat sokkal kedvezőtlenebbnek ítélik, viszont többen tekintenek bizakodóan a gazdasági környezetre, amit az olyan kedvezményes hitelprogramok, mint az NHP Hajrá is segítenek.

A korábbinál pesszimistább módon a német vállalatok fele legkorábban a jövő évre várja a gazdasági helyzet normalizálódását, és csak harmaduk számít rá, hogy erre már az idén sor kerülhet - derül ki a német ipari és kereskedelmi kamarai képviseleti szervezet, a DIHK felméréséből.

Az export és az ipari termelés csökkenésére, a foglalkoztatás növekedésének a megtorpanására számít a német vállalatok többsége 2020-ban az Institut der deutschen Wirtschaft (IW) gazdaságkutató intézet hétfőn publikált prognózisa alapján.

Az üzleti várakozások december óta romlanak, legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban. Áprilisban a legnagyobb visszaesés az iparban, a legkisebb a szolgáltató szektorban következett be – a GKI friss elemzése szerint.

A magyar vásárlók a pesszimistábbak közé tartoznak a saját jelenüket és jövőjüket illetően: miközben az európaiak közérzete tíz év óta a legjobb, a magyarok országuk helyzetét és egyéni kilátásaikat is borúsabban ítélik meg.