Nem ő az első, aki bedőlt a beugratásnak. Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter 22 percet beszélt Kreml-barát orosz telefonbetyárokkal, akik rendszeresen megtréfálnak külföldi celebeket és politikusokat. Azt hitte, hogy az ukrán miniszterelnökkel diskurál. Még azt is beadták neki, hogy Porosenko ukrán elnök disznóürülékből bioetanolt készít. 22 perc blama.

Az elmúlt 10 évben évente átlagosan 1,8 százalékkal nőtt az energiafogyasztás, tehát a tavalyi mérsékelt, 1 százalékos növekedés biztató jel. Még jobb hír, hogy ebből 0,33 százalékért a megújuló energiák voltak felelősek.

Az elmúlt évtizedben a hagyományos olajpiacon is új szereplők és technológiák jelentek meg, amelynek köszönhetően kapacitás átrendeződés várható. Mindennek eredménye viszont, hogy az ár stabilan marad a Roland Berger elemzése szerint.

Az amerikai lakosság 75%-a támogatja széndioxid, mint légszennyező anyag szabályozását, de Trump, mégsem hederít rájuk. Vajon miért?

Hogy hogyan gondolkodik Donald Trump az energiapolitikáról és a klímaváltozásról, azt nagyrészt már tudjuk a kampánybeszédeiből. Vegyük sorra, hogyan tehet keresztbe az USA 45. elnöke a klímapolitikának és az ökoszisztémáknak!

A franciák betiltották, a hollandoknál 2020-ig moratóriumot rendeltek el, az angoloknál szigorú feltételekhez kötik, a németek talán megengedik 2021 után a palagáz kitermelését.

Izgalmas évet zárt és izgalmas év elé néz az energiaszektor globálisan és Magyarországon is. Globálisan az alacsony olajár befolyásolja a fogyasztást és az ágazat szereplőinek profitabilitását. A hazai piacon ezen túlmenően a változó szabályozás, az állami jelenlét erősödése és a 2013-ban indított rezsicsökkentés is meghatározza a lehetőségeket.

Jelentős méretű palagáz-mezők kiaknázásának engedélyezésére készül a brit kormány, amely szerint a környezetvédők által vitatott technológia alkalmazása révén 60 ezer munkahely és több milliárd font értékű beruházás keletkezhetne.

Egy új jogszabály az állam jogkörébe helyezte a palagáz engedélyezését az USA-ban, nem a városok dönthetnek. Úgy tűnik, győztek a palagázt kitermelő, ellentmondásos megítélésű kőfúró-technológia, a fracking támogatói. Itthon is vitatott, hogy megéri-e a palagáz.

Habár Magyarország nem hagyományos típusú földgáz- és kőolajvagyona lényegesen nagyobb, mint a hagyományos, mégsem érdemes amerikai jellegű palagáz-forradalomban reménykedni.

A palagáz nem csodaszer Európa energiagondjainak megoldására Magyar kutatók szerint a módszer jól bevált, egyúttal felhívták a figyelmet a feltáratlan készletek, a csökkenő kőolajár, valamint a környezetvédelmi aggályok okozta bizonytalanságra is.

Tudósok leltárt készítettek a hidraulikus kőfúráshoz használt 750-féle kemikáliáról, és úgy találták, ezek közül legalább 130 hormonrendszert felborító hatással bír.

A munkanélküliség nem szociálpolitikai hiányosságok eredménye, hanem inkább világpiaci versenyképességünk elégtelenségének tudható be - Európa legbefolyásosabb munkaadói érdekképviseleti szervezetének vezetője szerint.

Az 1980-as évek legendás hollywoodi sztárja „kreatív tanácsadóként” közreműködött a Gasland című Oscar-jelölt dokumentumfilm elkészítésében, amely a palagáz-kitermelés káros környezeti hatásait dokumentálta meghökkentő felvételekkel.

A palagáz-kitermelés nemcsak az ivóvizet szennyezi és teszi használhatatlanná, hanem a környező települések levegőjét is. Idegrendszeri bántalmakat okozó gázok kerülnek a levegőbe – derül ki a Gasland 2 dokumentumfilmből, melyet a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttunk.

Nem lehet az alkoholistán segíteni, amíg be nem ismeri, hogy baj van, hangzik el a Gasland 2 című dokumentumfilmben. Ugyanez a helyzet a környezetszennyező gázkitermelő cégekkel. A filmet a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttuk.

Másfél millió gázkút működik a világban, ennek 35 %-ából szivárog a gáz a talajvízbe a rossz betonszigetelés miatt. A Gasland dokumentumfilm folytatását a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttuk.

A bankszektor a palagáz-projektek finanszírozása mögé állt, de a környezetvédők számos kivetnivalót találnak a nem hagyományos fosszilis energiahordozók eme fajtájában. Szerintük inkább a megújuló energiákba kellene pénzt fektetni.

A magas nyomású vízzel és vegyi oldattal történő, repesztéses gázkitermelés, vagyis a „fracking” az USA-ban évek óta vita és itt-ott ideiglenes moratóriumok tárgya. A hatvanas években azonban egy brutálisabb módszerrel is kacérkodtak a kutatók: atombombákkal nyitották volna meg a föld alatti gázmezőket.