Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele.

Egyre több adót szednek be.

Magyarország korábban „harcolt” azért, hogy minél több adó beszámítható legyen a globális minimumadóba.

Az Országgyűlés múlt héten elfogadta a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását.

A Kúria január 1-i visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte a XVIII. kerületi önkormányzat „légiutas-adóról” szóló önkormányzati rendeletét. 

A budakalászi önkormányzat úgy döntött, 200 forintos települési adót kell fizetniük azoknak, akik felkeresik település területén található tavakat.

Döbbenetes a magyar áfafegyelem.

A Molhoz hasonló nagyságú adókat fizető cég valószínűleg nincs még egy a világban.

Érdekes kérdésben feszülnek egymásnak a Kormányhivatalok és a bíróságok, köztük az Alkotmánybíróság a CSED összegének megállapítása során. Azoknak a kismamáknak ugyanis, akik a gyerek születését megelőzően munkahelyet váltanak és magas bejelentett fizetésük van, a Kormányhivatal a nekik járó összegnél jóval kisebb CSED-et ítél meg. Teszi mindezt annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság is többször kimondta, hogy a Kormányhivatal rosszul értelmezi a jogszabályokat. -véli a Niveus Consulting Group.

Az Országgyűlés által elfogadott gyökeres változások miatt sok, eddig KATÁ-s vállalkozó került abba a helyzetbe, hogy át kell gondolnia a rendelkezésére álló adózási módokat. Közülük jelentős részt képviselnek azok a szellemi munkát végzők – tanácsadók, ügyvédek, informatikusok, reklámszakemberek – akik alacsony költséghányaddal dolgoznak és sokszor kisszámú, döntően gazdasági társaság megrendelők részére számláznak ki nagyobb összegeket, alkalmazottuk viszont nincsen. A Niveus Consulting Group azt vizsgálta meg, számukra milyen adózási forma lehet a megoldás szeptembertől.

A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek – véli a Niveus Consulting Group.

2022. június 7-én benyújtották a 2023. évi központi költségvetéséről szóló T/152. számú törvényjavaslatot, amelynek két prioritása, hogy biztosítsa egyrészt a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz másrészt a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat. Ezt szem előtt tartva a kormány 2023-ban a Rezsivédelmi Alap céljaira 670 milliárd forintot tervez fordítani, míg a Honvédelmi Alap kerete 842 milliárd forintot tesz ki. A családpolitikai kiadások, adókedvezmények együttes összege pedig 3225 milliárd forint, ami a 2022-es kiadáshoz képest 450 milliárd forint növekedést jelent.

A Niveus Consulting Group több száz fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta. A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, az árfolyam ingadozás, valamint az ukrán háború hatással van-e a cég működésére.

Azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak is lehetőségük van az 1 százalékos mértékű iparűzési adóra, amelyek nem nyilatkoztak erről 2021. vagy 2022. február 25-ig.

A KATA eddigi talán legnagyobb változása volt a tavalyi évben bevezetett hárommillió forintos értékhatár, ami akkor kap szerepet, ha egy vevő részére ennél nagyobb összeget számlázott a kisadózó. Az ezt meghaladó összegek után a vevő, külföldi vevő esetén pedig a kisadózó fizet 40%-os különadót.

Sok kérdés merül fel a munkáltató által kötelezővé tehető oltás kapcsán. Ezek közül is kiemelkedik, hogy felelőssé tehető-e a munkáltató azért, ha kötelezővé tette az oltást és az egy munkavállalónál mellékhatást okoz. A kötelező oltást szabályozó kormányrendelet ezt a kérdést nem rendezi, a Munka Törvénykönyve pedig nincs felkészülve egy ilyen esetre, emiatt minél mélyebbre ásunk a felelősségi kérdésekben, annál bizonytalanabb lesz a válasz – összegzi a Niveus Consulting Group.

December 2-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről szóló legújabb jelentését, ami 2019-ig dolgozza fel az adatokat, de néhány ország, köztük Magyarország esetében 2020-ra is ad becslést. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben 2019-re még 6,6 százalékos áfarést becsültek Magyarország esetén, a végső érték végül 9,6 százalék lett. Ezzel egy évtizedes trend tört meg, 2020-ra viszont újabb jelentős csökkenést prognosztizálnak – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

A kormányrendelet alapján a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki november 1-e előtt a védőoltást nem vette fel, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül. Niveus Consulting Group vélemény.

Számtalan kis- és középvállalkozásnak sürgősen foglalkoznia kellene a generációváltás kérdéskörével. A teljesítményük alapján kiemelkedő vállalkozások elegendő mértékű külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez, a kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásoknál viszont jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel a változások nem megfelelő menedzselése miatt, mely idegen tőke, pénzügyi szakemberek hiányában csőd közeli állapotot is eredményezhet.

A napokban kihirdetett tavaszi adócsomag egyik meglepetése volt a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok részére adott támogatás utáni 300 százalékos adóalapkedvezmény. A kormány adópolitikájától nem idegen a meghatározott célra felajánlott összegek után adott adókedvezmény, de ennek mértéke kiemelkedik a többi közül.

Kedden benyújtotta a kormány az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A tervezet szerint beépülne a szakképzési hozzájárulás a szociális hozzájárulási adóba, amely újabb költségcsökkenést eredményez a vállalatoknál.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács újabb javaslatokat fogalmazott meg tegnap a gazdaság élénkítése érdekében, ezek egy része kifejezetten a turizmust támogatná. Rá is férne a szektorra minden segítség, ugyanis még mindig nem látni, hogy mikor lesz az újranyitás – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Továbbra sem csillapodnak a hullámok a januárban hatályba lépett új kata szabályozás körül, amely a 3 millió forint feletti kifizetések után 40 százalékos adót ró a juttatás kifizetőjére. A Niveus Consulting Group néhány, a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdést járt körül.

A korhoz kapcsolódó adókedvezmények nem ismeretlenek az elmúlt 10 évben kialakított jövedelemadó rendszerben, így nem ez az első alkalom, hogy a 25 év alattiak adókedvezményben részesülnek.

Jelentősen átalakult a jótállásra vonatkozó szabályozás, azon belül a fogyasztóra vonatkozó szabályok. A jótállással kapcsolatban egyébként is sok félreértésen alapuló legenda terjed.

Az e-kereskedelemmel kapcsolatos változtatások célja a visszaélések megszüntetése, az áfacsalások megakadályozása, valamint az adminisztráció csökkentése – foglalta össze a Niveus Consulting Group.

Szerdán Lengyelország bejelentette, hogy mintegy 4 milliárd forint árbevételig a vállalkozásoknak nem a nyereségük, csak a kifizetett osztalék után kell társasági adót fizetniük.

Az USA-ban már a virágkorát éli, Magyarországon viszont a fogalom még csak az elmúlt években kezdett igazán beépülni a köztudatba. A family office, mint egy vagyonkezelési mód, a családi vállalkozások befektetéseit, likviditáskezelését és teljes adminisztrációját képes összefogni.