Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. (MEHI) üdvözli a nemrégiben kiírásra került energiahatékonyságot növelő pályázatot, amelyben már meglevő épületeknél kondenzációs kazánok, illetve megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beszerzésére és telepítésére igényelhető állami támogatás.

A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.

Legyen Ön is tudatos energiafogyasztó! névvel indított kampányt a hat nagy gáz és villamosenergia szolgáltató az energiahatékonyság növelése érdekében, a Magyar Energia Hivatal szakmai támogatása mellett. Az összefogás eddig példa nélküli: Magyarországon először készítenek közös kampányt a piacon egymás versenytársaiként fellépő szolgáltatók.  A kampány célja a fogyasztói magatartás megváltoztatása.

Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról címmel kedden mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Stratégiai Programok kiadványsorozatának legújabb kötetét. A hosszú távú energiapolitikai koncepció megalapozása céljából összeállított stratégiai kiadvány szerzői az energiatermelés és -fogyasztás technológiai, közgazdasági és ökológiai vonatkozásainak vizsgálata nyomán az energiaforrások sokféleségének biztosítására hívják fel a figyelmet.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára és a minisztérium képviselői egyeztettek a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnökségének tagjaival a földgázalapú kapcsolt energiatermelés jövőjéről, a szektor előtt álló lehetséges fejlődési utakról. A konstruktív légkörben zajló megbeszélésnek kiemelt témája volt az ármeghatározás és egy jövőben esetlegesen bevezetésre kerülő támogatási rendszer kidolgozásának a lehetősége. A felek több napirendi pont kapcsán is a további együttműködés mellett határoztak.

A Regional Environmental Center (REC) megújuló energiaszektorról szóló négy országra kiterjedő elemézését bemutató konferencián érdekes módon egyedül egy külföldi személy, Sandrine Dixson-Decléve merte nevén nevezni a problémát: hogy a nagy zöld energia-beruházásokra nem szeret Magyarországra jönni a tőke. A jelentésről egyelőre csak az összefoglalót elolvasó Kovács Pál klíma- és energiaügyi felelős államtitkár semmitmondó, protokoláris beszéde adós maradt a problémák és kihívások felvázolásával. Viszont kedélyesen fotózkodott az ökotudatos multikat Brüsszelben képviselő brit szakemberrel.

Jelentős változásokat hozhat a magyar gazdaságé és a magyar emberek számára az új Energiahatékonysági Irányelv, melyet az EU dán elnöksége 2012 első felében el akar fogadtatni.

A jövőben a technológia fejlődésével és az okos hálózatok térnyerésével párhuzamosan, a háztartási méretű megoldások jelentősen hozzájárulhatnak majd az energetikai rendszerek bővítéséhez. A lakosság emocionális indíttatásból beszerzett háztartási méretű kiserőművei, tetőre telepített fotovoltaikus rendszerei és például a villanyautók által biztosított tárolási kapacitások jelentős beruházásokat is kiválthatnak.

Nagy hangsúlyt kíván fektetni a kormány a megújuló energiák hasznosítására. Átalakul a támogatási rendszer, a középpontba a decentralizáció, a hatékonyság és a fenntarthatóság kerül. Befektetők állítólag lennének, a szabályozási környezet még alakul.

A vállalati energiahatékonyság válhat a magyarországi energetikai szektor egyik húzóterületévé a következő években. A potenciált jelzi, hogy becslések szerint akár 10 százalékos azonnali energiamegtakarítás is elérhető egy átlagos magyar vállalatnál kiugró erőforrás-ráfordítás nélkül. Nemzetgazdasági szinten a vállalati energiahatékonyság évente mintegy 40 PJ megtakarítást hozhat – ez a teljes hazai energiafelhasználás 4 százaléka.

A 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el hétfőn. A határozat elfogadása lehetővé teszi, hogy a stratégiához illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal kiegészülve egységes stratégiai rendszer alakuljon ki.