Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta azt uniós jogszabályt, amely a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletének előmozdítását célozza.

A technológiai területen dolgozó nők több mint fele úgy látja, hogy az elmúlt két évben javult a helyzet a nemek közötti egyenlőség terén a munkahelyükön. További 70 százalékuk úgy véli, hogy nem a nemüket, hanem a készségeiket és a tapasztalataikat vették figyelembe, amikor első munkakörükre pályáztak az IT vagy a technológia területén.

Egy most publikált kutatás szerint a pályakezdők átlagos nettó bérigénye 247 ezer forint. A legmagasabb fizetést a mérnöki, a legalacsonyabbat pedig a középiskolai és szakmunkás végzettséggel várják.  A fővárosi fiatalok közel 10 százalékkal keresnének többet, mint vidéki társaik. A lányok átlagos bérigénye pedig majdnem 20 százalékkal elmarad a fiúkétól. A nemek közötti beágyazott és láthatatlan bérszakadék már a pályakezdőknél megjelenik.

A társadalom nem honorálja kellőképpen a nők gyermekvállalását, ezt a jövedelemadóban kompenzálni kellene – véli Kopátsy Sándor, történész-közgazdász. A Piac & Profit egyik alapítóját Yuvel Noah Harari Sapiens című könyve inspirálta, hogy a nemek közti egyenlőtlenséget tűzze tollhegyre legfrissebb cikkében, amelyet változtatás nélkül közlünk.

A fejlett országokra és a hazai üzleti világra is jellemző, hogy képzettebbek a nők a férfiaknál, ám továbbra is kevesebbet keresnek mint a férfiak, alulreprezentáltak az üzleti és politikai életben. Vajon mi ennek az oka? Erről beszélgettünk dr. Nagy Beátával, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával.

Munkakeresés kisgyermekes nőként, túlterheltség, munka és gyermeknevelés összeegyeztetése: a Coca-Cola Magyarország közvéleménykutatása szerint ezek ma a magyar nők legnagyobb kihívásai. Minden második nő családbarátnak tartja a munkahelyét, bár több segítséget szeretne kapni a férfiaktól és a családtagjaitól.

Többnyire a környezete határozza meg, mennyire lesz sikeres vállalkozó egy nőből – derül ki a Mastercard Női Vállalkozói Index friss adataiból. Kedvezőbb körülmények között a lehetőségek motiválnak, ahol rosszabb a helyzet, inkább a kényszer dönt. Magyarország a női vállalkozók arányában nem áll rosszul, vezető pozíciókban vagy például pénzügyi partnerként viszont már nem olyan szépek a számok, ha a nők lehetőségeit nézzük.

Magyarországon átlagosan minden harmadik cégben találkozhatunk legalább egy női vezetővel, ami önmagában szép számnak tűnik. Árnyékot vet rá viszont, hogy ez az arány nem nagyon nő és, hogy a nagyobb vállalatok esetében sokkal rosszabb az arány - derül ki a Bisnode elemzéséből.

Egy kicsit csökkent a bérszakadék a nők és férfiak között, de azért még korántsem beszélhetünk egyenlőségről. Vezető pozíciókat tekintve kettős eredményt láthatunk, hiszen Magyarországon a vezetők 41 százaléka nő, ami az uniós átlag felett van, azonban hazánkban a női vezetők közel 34 százalékkal keresnek kevesebbet férfi társaiknál, amivel viszont sereghajtók vagyunk, az Eurostat hétfőn közzétett statisztikája szerint.

A nemek közti egyenlőség biztosítása és a nők esélyeinek kiszélesítése nem csupán egy lehetőség, hanem egy fontos eleme a szegénység, éhezés és helytelen táplálkozás elleni küzdelemnek.

Országos kampányt indít a nők és a férfiak közötti bérkülönbség felszámolásáért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) - jelentette be Kordás László, az érdekvédelmi tömörülés elnöke.

Országos kampányt indít a nők és férfiak közötti bérkülönbség felszámolására a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) - jelentette be Kordás László elnök. Azt szeretnék, ha az őszi bértárgyalásokon erről is szó lenne.

Számos globális reklámügynökség csatlakozott már az Unilever, a Cannes-i Reklámfesztiválon bejelentett #unstereotype kezdeményezéséhez. A példát mutatni hivatott kezdeményezés célja, hogy a reklámipar hirdetései meghaladják a gender-szerepek sztereotipikus megjelenítését, az ügynökségek és hirdetők pedig friss, a mai fogyasztók számára relevánsabb kampányokat dolgozzanak ki.

A digitális technológiákat könnyedén alkalmazó női munkaerő hozzájárul a nemek közötti különbségek csökkenéséhez a munkahelyeken. A digitális tájékozottság, annak mértéke és az, hogy az emberek milyen újabb technológiákat tanulnak meg és használnak, hogy a munkájukban minél tájékozottabbak és hatékonyabbak legyenek, kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség eléréséhez.

A magyar nők 78 százaléka azt gondolja, nyugdíjasként rosszabbul fog élni, mint dolgozó nőként. Ugyanakkor hazánkban csak 27 százalékuk rendszeres megtakarító, aki gondoskodik nyugdíjas éveiről, míg partnerükre ebben a kérdésben 57 százalékuk számít.

Nők, akik nehéz helyzetben lévő vállalatokat vettek át radikálisan átalakuló szektorokban. A példákból is egyértelmű, nincs női vagy férfi ágazat.

Lényegesen jobb, 36 százalékkal magasabb az alapvető jövedelmezőségi mutató (sajáttőke-arányos megtérülés, ROE) azokban a vállalatokban, ahol a vezérigazgató és egy további igazgatósági tag vagy ahol legalább három igazgatósági tag nő, mint a férfias felsővezetésű cégeknél.

Az elmúlt öt évben csökkent azoknak a gazdasági társaságoknak az aránya, amelyekben a nők is tulajdonosi vagy aláíró szerepet kaptak. „Annak ellenére, hogy a statisztikák szerint a hölgyekhez is kötődő cégek megbízhatóbbak, visszaszorulóban van a nők szerepe a cégvilágban” – kommentál az adatokat közzétevő Opten vezetője.

Alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak - nőkhöz hasonlóan - 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést - így döntött az Alkotmánybíróság. Így nem lehet megtartani az erről szóló népszavazást.

Támadják a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést, ugyanis sértheti az alaptörvény azon rendelkezéseit, mely szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Az e fajta pozitív diszkriminációt a legtöbb európai országban alkalmazzák. A változtatás alacsonyabb nyugdíjakat is jelentene.

A nemek közti egyenlőtlenségekről régiónkban hiányoznak a konkrét adatok, emiatt alakulhatott ki az a tévképzet, hogy itt a nemek közti diszkrimináció nem létező probléma - véli a FAO szakértője. Pedig több százalékkal nőne a termelés, és csökkenne az éhezés, ha nagyobb szerephez jutnának a mezőgazdaságban a nők.

A kihívások, amikkel a vidéki nők nap, mint nap szembesülnek nagyobbak, mint valaha. Az sem javít a helyzeten, hogy a társadalom természetesnek veszi terhelésüket és a nemek közti egyenlőség problémáját a falvakban az amúgy is kopott szociális hálóval gondolja orvosolni. A vidéki nők többlet terhe akadály az egész közösség számára, ez az, amit mindnyájunknak meg kellene érteni.