Újabb ipari forradalom korszakát éljük, amely alapjaiban alakítja át a munkaerő-piaci viszonyokat és a lehetséges karrierutakat. Milyen következményekkel jár a technológiai fejlődés a munka világában, és mire kell figyelned, hogy képben maradj? Ezt foglalja össze a téma szakértője.

Leginkább a Facebookon találhat a munkavállalással és a munkaerőpiaccal kapcsolatos információkat a Z és Y generáció – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a SentiOne közös kutatásából.

Időnk jelentős részét a munkahelyünkön, illetve a munkahelyünkre való utazással töltjük; hétköznapi teendőink nem elhanyagolható részét itt, a munkahely környékén intézzük. A munkahely – így az irodaházak – környezete, ellátottsága így lényeges kérdés sok munkavállaló számára – derült ki a GfK felméréséből.

Az európai vállalkozások kevesebb mint harmada rendelkezik a munka jövőjét célzó stratégiával, derült ki a Dell Technologies és a VMware IDC-vel közösen készített tanulmányából. Ugyanakkor a vállalatok közel fele már vezetett be a rugalmas munkavégzés támogatására irányuló szabályzatokat.

Az év végén mért magas értékhez hasonlóan, az idei első negyedévben is 68 pontos értéket vett fel a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében. Az egy évvel korábban mért adatokhoz képest enyhén emelkedett a legtöbb részmutató, vagyis éves szinten fokozatosan nő azok aránya, akik szerint még sokáig fennmarad az őket foglalkoztató cég, valamint a pozíció, amelyben dolgoznak, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös márciusi munkaerő-piaci kutatásából.

Az IT szakemberek nem csupán a legkeresettebb munkavállalók, de Magyarországon és az egész világon is jóval nyitottabbak az átlagnál arra, hogy munkahelyet váltsanak, vagy külföldön dolgozzanak, derül ki a Boston Consulting Group (BCG), egy nemzetközi HR hálózat, a The Network és a Profession.hu közös kutatásából.

Három győri Audi teljes munkavállalói létszáma tűnik el folyamatosan a munkaerőpiacról és nem látszik a trend megfordulása – hívta fel a figyelmet az Alternatív Gazdasági Kutatóközpont legfrissebb kutatása.

Egy tartalmilag hiányos álláshirdetés a cég hatékonyságának többet árt, mint használ. Elsősorban nem is azzal, hogy nem lesz rá jelentkező, sokkal inkább azzal, ha lesz – figyelmeztet dr. Tomka Barnabás, humánerőforrás menedzser.

Az élethosszig tartó munkahely fogalma mára már a múlté, a digitalizáció térhódításával pedig az álláskeresés menete is teljesen átformálódott. Megdőlni látszik az a feltételezés is, hogy csak akkor nézelődünk a piacon, ha állást keresünk.

Egyértelműen erősödik a munkaerő országon belüli mobilitásának hajlandósága – derül ki a Profession.hu elemzéséből. Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében élők például 50 százalékban más régiókban működő társaságokhoz adják be pályázataikat. A változás kifutását azonban a jelenlegi ingatlanpiaci helyzet mérsékli. Ezzel párhuzamosan jól kivehető egy másik, a hazai gazdaság számára szintén kedvező fejlemény a munkaerőpiacon: a hazai munkaerő nemzetközi mobilitási hajlandósága ugyanis csökkent az elmúlt években.

A vendéglátásban dolgozók ötödének nincs képesítése, tízből egy semmilyen idegen nyelven nem tud megszólalni, és 23 százalék aktívan figyeli a külföldi munkalehetőségeket – derült ki egy hiánypótló kutatásból.

Hiába mindennapos téma a munkaerőpiaci helyzet és a magyarországi demográfiai válság, van az egész kérdéskörnek egy oylan aspektusa, amelynek kevés figyelmet szentelnek: hogy a születési kedv növelése nem oldja meg a munkaerőhiányt.

Audi, Spar, Tesco. Vajon mi a közös ezekben a cégekben? Első ránézésre talán nem túl sok. Magyarországon is jelen lévő, külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok, ami még nem nevezhető komoly hasonlóságnak. Ha viszont kiegészítjük azzal, hogy Magyarországon is jelen lévő, külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok, amelyek legutóbb olyan kifejezések kíséretében kerültek be a hazai médiába, mint sztrájk, leépítés és kivonulás, akkor máris szembetűnő a hasonlóság.

A kormány rossz irányba tesz lépést, amikor a családokat arra biztatja, hogy neveljenek több gyermeket – véli Kopátsy Sándor. A Piac & Profit egyik alapítója, a nemrégiben a 97. esztendejét betöltő gondolkodó szerint inkább a határon túli magyar gyermekek itthoni oktatását lenne ésszerű támogatni.