Több mint kétszeresére nőtt a kínai felvásárlások és zöldmezős beruházások együttes értéke Európában és Észak-Amerikában 2016-ban – derül ki a Baker McKenzie nemzetközi tanulmányából. Idén ismét jelentős mértékű kínai működőtőke-befektetés várható a két kontinensen, azonban a fokozódó ellenőrzések, Kína tőkeáramlást lassító intézkedései, valamint Donald Trump külföldi befektetési politikája körüli bizonytalanság nehézségek elé állíthatják a kínai befektetőket.

Bár most a bevándorlási válságtól zeng a hazai közélet, a színfalak mögött folyik a magyar–arab gazdaságdiplomáciában néhány éve indított lassú építkezés. Bepillantunk a kulisszák mögé.

A külföldre irányuló tőkebefektetések egy főre jutó értéke 2011-ben a V4-ek közül Magyarországon volt a legmagasabb, és közvetlen külföldi tőkebefektetéseink közel 14 százaléka is a visegrádi országok felé irányult.

Az idén már ötödik alkalommal végeztek közös befektetői felmérést 15 közép- és keleteurópai (KKE) ország német külkereskedelemi kamarái. A vonzó befektetési célpontok rangsorában Magyarország az idén javítani tudott helyezésén. A mintegy 1000 megkérdezett vállalatvezető véleménye már csak azért is fontos, mert német vállalatok 2008 végéig már több mint 80 milliárd eurót fektetettek be a régióban, ez a teljes német tőkeexport mintegy 9 százalékának felel meg. A német kivitelből pedig 12 százalékkal részesedik a régió.

Budapest bekerült a legjobb 25 város közé a Financial Times fDi Magazine „European Cities and Regions of the Future" felmérésén. A befektetési helyszíneket vizsgáló felmérésben 2008-hoz képest a magyar főváros 22 helyet javított. Ezzel Kelet-Európa harmadik legvonzóbb befektetési környezetet biztosító nagyvárosa, amely Prágát és Pozsonyt is megelőzte. A listát London vezeti, lekörözve Párizst és Moszkvát.

A nyolc ével ezelőtti szintre eshetnek vissza a közvetlen tőkebefektetések az idén a közép-kelet-európai országokban a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet szerint.