Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 89 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTP bankcsoporttal szemben.

A ma publikált inflációs jelentésből kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra számít, ha minden jól alakul, akkor az áprilisban 4 százalék felett tetőződő pénzromlás az év további részében mérséklődni fog. A gazdasági kilábalást alapvetően a beruházások várható növekedése alapozhatja meg.

Jelenleg is folynak a tárgyalások a jövő évi minimálbér emeléséről, miközben a felek álláspontja közelíteni kezdett, a jegybank egy finom utalást tett arra, hogy nemcsak inflációval megegyező mértékű emelés történhet.

Csütörtökön ismertették az MNB szakemberei a legfrissebb inflációs jelentésüket. Ebből kiderült, hogy az előzetes várakozásaik miért nem érvényesültek, és a legutóbbi prognózisukhoz képest miért módosították azokat jelentősen lefelé.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának döntése alapján a járványhelyzet okozta bizonytalanságok miatt a jegybank felszólítja a hitelintézeteket, hogy 2021. január 1-jéig hosszabbítsák meg az osztalékfizetés felfüggesztését.

Az első féléves 6,1 százalékos zuhanás és a kormány által a harmadik negyedévre várt, nem számszerűsített további visszaesés alapján nagyjából ekkora gazdasági bővülésre lenne szükség 2020 utolsó negyedében ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,3-2 százalékos idei növekedési prognózisa teljesüljön. Feltéve, hogy az MNB nem változtat az előrejelzésén. Erre legkorábban a Monetáris Tanács mai ülésén lenne lehetősége, de ehhez változtatnia kell a szokásos menetrendjén.

Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma ismertetett lakáspiaci jelentéséből. Nem rózsás a helyzet a bérleti fronton sem, a jövedelemre vetített bérleti díj tekintetében Budapest a hatodik legdrágább főváros az EU-ban.

Nagy Márton az Eurázsia Fórum nevű budapesti konferencián adott elő, ahol azt is kifejtette, hogy szerinte a bankok szolgáltatásai drágák, és a pénzintézetek nem működnek hatékonyan.

A hazai bankok viszonylag drágán nyújtják a szolgáltatásaikat, részvényeseik jól járnak, ügyfeleik nem, a szektor a potenciálja alatt teljesít. Minél erősebb a digitalizáció, annál olcsóbban lehet szolgáltatni – állapították meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői pénteki konferenciájukon, amelyen ismertették a hazai fintech-szektor fejlesztésére 24 pontos jegybanki javaslatcsomagot.

A K&H elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Zöld Bank Díjat a pénzügyi szektor környezetileg is fenntartható növekedése érdekében tett példaértékű gyakorlatáért. Az elismerést annak köszönhetően kapta meg a pénzintézet, hogy saját ökológiai lábnyomának csökkentése mellett a technológiai lehetőségeket kiaknázva olyan digitális szolgáltatásokat vezet be, amelyeknek köszönhetően 2020-ra megvalósulhat a teljes mértékben papírmentes pénzügyi tranzakciók és bankfiókok működtetése.

Erőteljes fordulatot vett az amerikai jegybank: idén már nem várható kamatemelés, sőt, a befektetők egyéves időtávon kamatcsökkentést prognosztizálnak. Ez azt jelenti, hogy a Fed elérte a kamatemelési ciklus végét, és ismét a piacok támogatása kerül a fókuszba, ami egyúttal az MNB számára is kedvező lehet az alacsony kamatszint további fenntartásához. Mindez leginkább a részvények és a feltörekvő piac számára kedvező – elemezte a monetáris fordulat várható hatásait a K&H Alapkezelő.

Februárban ugrott az infláció, a legtöbb termékcsoportban gyorsulás látható. A GDP-növekedésben főszerepet vállaló piaci szolgáltatásoknál 2008 óta nem látott áremelkedés történt. Az inflációs nyomás és a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi környezet miatt nehéz helyzetben van a magyar jegybank, de számottevő szigorítás egyelőre nem várható.

Ha a cégvezető gyerekei nem alkalmasak a családi vállalkozás átvételére vagy szimplán nem érdekli őket a biznisz, vannak módjai a vagyonátörökítésnek úgy, hogy garanciákat és fékeket építhessen be az örökhagyó, s az örökösök ne kótyavetyélhessék el a vagyont és a céget. Erről is szó volt a Piac & Profit Generációváltás – Finisben című konferenciáján.

Az MNB pénzváltási tevékenységet érintő témavizsgálata nyomán összesen 28,5 millió forint bírságot szabott ki három hitelintézetre a pénzváltó ügynökeikkel kapcsolatos ellenőrzési kötelezettség hiányosságai miatt. A jegybank kötelezte az érintett piaci szereplőket aggályos gyakorlatuk kiigazítására.

Október 1-től a Magyar Nemzeti Bank rendeletben szabályozza, hogy egy háztartás a jövedelme hány százalékát fordíthatja hiteltörlesztésre. A cél, hogy minél többen válasszanak biztonságosabb kamatozású hiteleket.

Tegnap, 328,22 forintos euró árfolyammal történelmi mélypontra süllyedt a forint. Különben a zlotyi is – amivel sokszor együtt mozog a magyar fizetőeszköz - gyengült de kisebb mértékben. Így behoztuk a román lejt, amely az euró bevezetése óta (2000 január) 28,4 százalékot gyengült.

Az MNB ma közzétett határozataiban 14 millió, illetve 4,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta az Erste Bank Hungary Zrt.-t és az FHB Bank Zrt.-t – többek között – a teljes hiteldíj mutató feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt.

Az MNB 50 takarékszövetkezetet értesített a Minősített fogyasztóbarát lakáshitelek forgalmazására vonatkozó pályázata pozitív elbírálásáról. A minősített termékek forgalmazása ezt követően a takarékok döntésétől függően akár azonnal megkezdődhet. Az újabb sikeres pályázatokkal tovább nő a minősített termékeket kínáló hitelintézetek köre, így a fogyasztók még több intézmény kínálatából választhatják ki a számukra legkedvezőbb lakáshitelt.

Még egy hónapig, július 31-ig lehet fizetni a készpénzes vásárlásoknál a régi, 2016 előtt kibocsátott 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel, mert július végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.

Úgy tűnik, a lakosság egyszerűen nem vevő a hitelkártyákra. Viszont akinek van, illetve megtartotta, az sokkal tudatosabban használja, mint korábban.

Még két hónapig (július 31-ig) lehet fizetni a készpénzes vásárlásoknál a régi – 2016 előtt kibocsátott – 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel, mert július végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat – közölte az MNB csütörtökön az MTI-vel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatja a korszerűbb bankjegyek 2014-ben megkezdett kibocsátását, melynek jegyében a biztonsági elemei és képi megjelenése tekintetében is megújított 2000 és 5000 forintos címletű bankjegyeket hoz forgalomba.

Közös álláspontra jutott a Bankszövetség és a kormány a pénzügyi tranzakciós illetékről. A Portfolio.hu információi szerint bővítik az adóalanyok körét, és csökkentik a készpénzes kifizetések felső határát.

Áprilisban a korábbiaknál is kevesebb hitelt vettek fel a háztartások, a személyi kölcsönök kivételével növekvő kamat mellett. A vállalkozásoknál a forint-hitelfelvétel érdemben nem változott, az euróban kötött új szerződések állománya mérséklődött. Mindezzel párhuzamosan kevesebb új betétet helyeztek el a cégek az esztendő negyedik hónapjában a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikája szerint.

A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a 7 százalékos alapkamaton a május 29-i ülésen. Ez volt sorrendben az ötödik ülés, amelyen a testület a tartás mellett döntött.