Váratlanul érte a döntéshozókat a kialakult társadalmi és gazdasági helyzet, ami így számos hazai vállalkozásnak okoz működési zavarokat.

Technológiai malőrök, kiberbűnözés, természeti katasztrófák - a cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a jövőben szembe kell néznie válsághelyzettel és majdnem 70 százalékuk már meg is tapasztalt ilyen esetet. Erre vonatkozó tervvel azonban 29 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik – derül ki a PwC kutatásából. 

A mai világban rendkívül törékenyek a brandek és a szakmai renomék. A virtuális, online térben összekapcsolódva szinte mindenről gyorsan értesülünk. A cikis céges megnyilvánulásoknak, a lebőgéseknek és lelepleződéseknek hamar híre megy. Mit tehetnek a vállalkozások és a cégvezetők, hogy megvédjék márkájukat? Erről beszéltek szakemberek a Piac &Profit Brandépítés – 2018: Híres legyél, ne hírhedt! című konferenciáján.

Hihetetlen vihart keltett egy vemhes szurikáta pusztulásának a híre, miközben amikor egy gyorsétteremben a biztonsági őr megvert egy ismert újságírót, viszonylag hamar lecsendesedett a közhangulat. A két eset – bár súlyban nehezen mérhető egymáshoz – elsősorban a kríziskommunikáció profizmusában különbözik – vélekedik Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó.

Az internet szabadsága kockázatot is jelent: a cégeknek olyan online közegben kell megvédeniük jó hírüket, ahol percek alatt terjednek el hamis vádak, és már chatbotok terjesztik a valótlan híreket.

Hihetetlen vihart keltett egy vemhes szurikáta pusztulásának a híre, miközben amikor egy gyorsétteremben a biztonsági őr megvert egy ismert újságírót, viszonylag hamar lecsendesedett a közhangulat. A két eset – bár súlyban nehezen mérhető egymáshoz – elsősorban a kríziskommunikáció profizmusában különbözik – vélekedik Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó.

Hogyan ismerjük fel a krízisre utaló előjeleket? Mitől lesz hiteles egy vezető megszólalása a médiában? Miként hasznosítsuk a válsághelyzet tapasztalatait? Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó hiánypótló kötetében választ ad ezekre a kérdésekre!

A BKK+T-Systems botránnyal kapcsolatos leglátványosabb reakciók Facebookon érkeztek, ez nem egy közösségi médiás válsághelyzet. Ez egy tipikus krízis, aminek a Facebookra is van hatása. De ezt nem lehet a Facebookon megoldani. Ott csak közvetíteni, erősíteni, vagy éppen finomítani lehet, ha a döntéshozók megtalálták a helyes (hiteles) stratégiát.

A cégek hírnevét rongáló botrányokat vizsgáltak meg a szakértők Magyarország első krízistérképének összeállításakor. Sok eset volt a közéletben, de a szeretetmárkák sem maradtak érintetlenek.

Van, amiben együtt haladunk a világgal: pár napja kiverte a biztosítékot a Magyar Rákellenes Liga kampánya, néhány éve az Ír Rák Társaság hasonló hirdetése okozott nagy felzúdulást. A botrány is megéri? Kríziskommunikációs szakértőnk írása.

Olykor a leghíresebb márkák is alaposan elszúrják reklámkampányaikat. Rasszizmus, nőgyűlölet, homofóbia – egyik sem jópofa, mégis felbukkan a hirdetésekben. Ikea, Sprite, Rebook, Nivea és mások baklövései.

Két kulcsfontosságú mutató is azt bizonyítja, hogy a Samsung egész brandjének megítélése zuhant a mélybe a visszahívott, felrobbanó csúcstelefonok miatt. Ha egy ekkora óriást megrenget a hiba, az mindennél jobban mutatja, megéri felkészülni egy esetleges krízisre.

A kkv-k többsége ma már tisztában van vele, hogy a marketingre muszáj figyelmet fordítani, de a PR súlyát még nem mindenki érzi. Pedig ez az elsőre talán nehezen megfogható terület valódi védőháló egy vállalati krízis esetén.

A BP-olajkatasztrófa talán a legismertebb vállalati krízis, és egy azok közül, amelyek művészi eszközökkel nyertek új réteget. De nem ez az egyetlen megoldás, hogy a krízisből katarzis legyen.

Szinte minden termékkör esetében előfordul, hogy valamilyen termék visszahívására kerül sor- az autóiparban olykor súlyos balesetek előzik ezt meg, mondjuk egy hibás alkatrész miatt, de itthon is volt olyan példa, amikor egy élelmiszeripari termék estében „kifogásolható terméket” találtak a csomagolásban. De honnan lehet tudni, hol a bibi?

Nincs olyan üzlet a világon, amely mindig egyenes vonalban haladna a fejlődés útján. Vagyis vállalkozni bizonyos szempontból nem jelent mást, mint rendszeresen megküzdeni miniatűr katasztrófákkal. Mutatjuk, mi a legfontosabb, ha épp összeomlani látszik a brand.

Ami véres, az érdekes - tartja a mondás a médiáról. De szakértőnk szerint nem csak ebben az értelemben hasonlíthatjuk a kommunikációt a véráramláshoz.

Az üzleti világ ma örvendetes módon egyre inkább az átláthatóság felé halad. A teljes titokban működő vállalatok helyére az elszámoltathatóság, bevonás, megosztás lépett. Az átlátható működés jó, ez nem kérdés. De nem biztos, hogy minden területen.

Újra fogadja vendégeit a szeptember elején hepatitis fertőzés gyanújával bezárt budapesti Hai Nam Pho Bisztró. Az étterem ezt csütörtökön jelentette be a Facebookon, és bár a levesező több száz követője üdvözölte a hírt, mégsem rohamozták meg a vendégek nagy létszáma miatt a bezárás előtt nem sokkal a szomszédos üzlethelyiséggel kibővített vendéglőt. Lali, létesítmény tulajdonosa elárulta: az elmúlt hetekben milliós nagyságrendű összeget költöttek a NEBIH által feltárt problémák orvosolására.

A cégekre is igaz az a népszerű szólás, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A legfelelősebben működő cégnél is becsúszhatnak hibák, olykor pedig az igazán nagyok is óriásit hibáznak - gondoljunk csak a Volkswagen botrányra. A kérdés, hogy mit kezdjünk, ha napvilágra került a szennyes.

Egy vállalkozás életében szinte kikerülhetetlen, hogy időnként egy-egy megsértődött, elégedetlen ügyfél, vagy akár egy ellenlábas kirobbantson egy ügyet a cégünk ellen, amit sokszor a sajtó is felkap. Ezek a szituációk nem csak presztízsveszteséggel járnak, hanem komoly üzleti visszaeséssel is párosulhatnak, ezért fontos, hogyan viselkedünk egy ilyen a helyzetben. Ehhez ad tanácsokat a marketing szakértő.

Egy szervezet munkavállalói a vállalati reputáció legfontosabb védelmezői, márkanagykövetei lehetnek. Ők azok, akik személyes jelenlétükkel, ügyfélkapcsolati munkájukkal, közösségi média használatukkal megjelenítik a szervezetet a külvilág, a közvélemény számára. Ahhoz, hogy egy krízis esetén valóban számíthassunk a dolgozók támogatására, érdemes már a baj bekövetkezése előtt néhány aranyszabályra figyelemmel lennünk.