Közmunka cikkek
Megmarad a közfoglalkoztatás
Még idén hétmilliárd forint többletforrást biztosít az állam a futó közmunkaprogram folytatására.
Egyre kevésbé éri meg a közmunka
A kormány 2016-ban úgy döntött, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a közmunkások átterelése a normál munkaerőpiacra. Két lépést tettek ennek érdekében: csökkentették a közmunkások munkahelyeinek támogatását, és befagyasztották a közfoglalkoztatottak bérét. A Policy Agenda 2011-től vizsgálta meg a keresetek alakulását.
Már a magyarok járnak át napszámosként Romániába
Százával járnak a Békés megyei határvidékről aradi gyárakba dolgozni. Pedig ott nincs társadalombiztosítás – de a fizetés több mint a közmunka, a munka jobb, mint a napszám, és a pénzbehajtók nem érik utol az embert.
Sportcsapatok kapták a közmunkára szánt pénzt?
A költségvetése jelentős részét a közfoglalkoztatásra költi, munkahelykeresésre egyre kevesebbet fizet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. A Policy Agenda szerint a kormány és a NFA nem ad érdemi választ a munkanélküliség kezelésére.
Szerkezeti változásra van szükség a munkaerőpiacon
A munkanélküliségi ráta 2017-ben átlagosan 4,2 százalékos volt, amire tízéves távlatban nem volt példa. A mutató számottevő csökkenésére nincs kilátás, inkább szerkezeti változásokra lenne szükség, például úgy, hogy a részmunkaidő nagyobb szerepet kaphasson a piacon.
Közmunkás idénymunkára? Így lehet
Október 31-ig jelenthetik be a jövő évre vonatkozó egyszerűsített foglalkoztatási szándékukat a gazdálkodók, ezáltal tervezhetőbbé téve az átjárást a közfoglalkoztatás és az idénymunka között – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Nem jön össze a négy százalékos növekedés
2017 második negyedévében a magyar gazdasági növekedés érezhetően alacsonyabb volt az első negyedévinél, a régióban az egyik legkisebb volt, de továbbra is meghaladta az EU átlagát. A beruházások látványos bővülése folytatódott, ennek alapján a GKI 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát. A folyamatok rövidtávon kedvezőek, azonban továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.
Növekednek a bérek, de továbbra is jelentősek a bérkülönbségek
Az elmúlt hetekben közzétett adatok azt mutatják, hogy a minimálbéremelés és a munkaerőhiány hatására kilőttek a bérek. Megyék szerint lebontva az országot már nem ennyire egyértelmű a siker, bár a Policy Agenda elemzése azt mutatja, hogy a növekvő bérkülönbségeknek két ellenszere van: a minimálbér és a közmunkabérek emelése, valamint az alacsony keresetűek terheinek csökkentése.
Menekültekre és közmunkásokra vadásznak a vendéglátósok
Több éve itt élő menekültek, nyugdíjból visszahívott korábbi dolgozók és közmunkások enyhíthetik a vendéglátóipar súlyos munkaerőhiányát a VIMOSZ főtitkára szerint. A külföldi elszívó hatás nem gyengül, belső piacról kell mozgósítani a tartalékokat.
Tényleg nekiállnak a közmunka leépítésének
A mostani közel kétszázezer közfoglalkoztatottból hosszabb távon 100-150 ezer embert terelnének vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A változások 2018 nyarától jönnek, és az ígéret szerint a cél, hogy reális és tartós alternatívát kínáljanak számukra.
Bónuszt kap, aki lemond az állami pénzről
Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, "egyfajta bónuszt" kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.
Lázár: tarthatatlan, hogy egymillió munkavállaló minimálbéren van bejelentve
Lázár János szerint a legnagyobb hazai munkaerő-tartalék az "államban van". A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről péntek este beszélt a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara által rendezett gazdasági fórumon Debrecenben. Beszélt a béremelés szükségességéről is, de arról, hogy erre honnan lenne fedezet, nem ejtett szót.
Ha van közmunka, az a baj, ha nincs, az a baj
A kormány arról beszél, hogy átgondolja a közmunkarendszert. A program sok gondot okoz, de leépíteni káros hatásai ellenére sem egyszerű – ezt vizsgálja a Policy Agenda friss elemzése.
Csúnya világ jön Magyarországon
Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését az OECD. Alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés, elszáll a költségvetési hiány jövőre, a közmunkaprogramot pedig le kellene építeni.
Marad a támogatás, de jön a fizetés is – ez a kiút a közmunkából?
Elhelyezkedési juttatás néven a piacon való munkavállalás után is tovább kapják a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is a közmunkások a szerződésük lejártáig – erről szól a február 1-gyel elindult Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program. Bár senkivel nem egyeztettek róla, és önmagában nem sok mindenre lesz megoldás, kezdő lökésnek azért megteszi Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint.
Az új munkahelyek felét a közmunka teszi ki
A vártnál kedvezőbb lett a szeptember-novemberi munkanélküliségi ráta - hívták fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közölt adatait kommentálva az ING Bank, a Takarékbank és az Erste makroelemzői, akik szerint tovább csökkenhet a munkanélküliség.
A szövetkezet lehet a kiút a közmunkából
A társadalmi vállalkozások fontos szerepet töltenek be a fenntartható gazdaságban, a kormányzat törekvései szerint pedig a szociális szövetkezetként működő kezdeményezések a közfoglalkoztatásból kivezető utat is jelenthetik. Valódi piaci sikereikhez fontos az együttműködés, ebben szövetség segíti őket.
Már nem csak a közmunka húz
Az év második felében folytatódik a munkaerő-piaci mutatók javulása az elemzők véleménye szerint, igaz a munkanélküliség csökkenésének felpörgését még mindig jelentős részben a közmunkaprogramnak köszönhetjük.
Aki felmond, annak nem jár majd közmunka
A kormány törvényjavaslata szerint az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, illetve a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg - közölte a Belügyminisztérium.
Már nemcsak a közmunka húzza a foglalkoztatást
Folytatódhatnak a kedvező folyamatok a munkaerőpiacon az elemzők szerint, így idén az átlagos munkanélküliségi ráta az Erste és a Takarékbank szerint egyaránt 7,4 százalékra csökkenhet, a K&H pedig 7 százalék körüli mutatót vár.
Se adókedvezmény, se ellátás nem jár a közmunkával
A jelenlegi törvény szerint a közfoglalkoztatott jogilag nem álláskereső, ezért a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény nem jár utána. Ráadásul a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthat szociális ellátáshoz. Az ombudsman ezért a törvény pontosítását szorgalmazza.
Nem olyan fényes a helyzet a foglalkoztatásban
A Policy Agenda megvizsgálta, hogy Magyarország tényleg jobban teljesít-e a munkaerőpiaci helyzetben. A helyzet szerintük veszélyes, mert a foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések és a kommunikáció csak elfedik a válság tüneteit, és nem kezelik azokat.
Munkanélküliség: jó-jó, de nem az igazi
Jelentősen csökkent a munkanélküliségi ráta tavaly szeptember–novemberben az előző évhez képest, ugyanakkor az augusztus–októberben mért adatokhoz képest nőtt, ráadásul a közmunkaprogram továbbra is erőteljesen befolyásolja az adatokat.
Nőtt a foglalkoztatás, de ugyanannyian keresnek állást
Nagyot esett a munkanélküliségi ráta az elmúlt egy évben a KSH adatai szerint, már csak 8 százalékon áll. Ugyanakkor az állást keresők száma nem csökkent, ami arra utal, hogy nagy szerepe van ebben a közfoglalkoztatásnak.
Hiába néznek ki jól a számok, nem ez a valóság
Összességében a foglalkoztatottak számának további lassú növekedését, illetve a munkanélküliségi ráta csökkenését várják az MTI által megkérdezett elemzők, akik azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a téli közmunkaprogramok jelentősen befolyásolják az adatokat.
Mennyit is keres valójában egy közmunkás?
A kormány az infláció mértékének megfelelően emeli jövőre a közmunkások bérét, miközben egyre több ember dolgozik valamilyen közfoglalkoztatási program keretében. A nagy kérdés, hogy valójában mennyit keresnek a közmunkások?
Drágább a közmunka, mint a munkahelyteremtés
A magyar gazdaság helyzetének megítélése kapcsán gyakran elhangzik az állítás, hogy nagyon alacsony a beruházások aránya az országban, ráadásul ezek 95 százaléka az Európai Unió által biztosított forrásokból történik. Azaz a jelenlegi gazdasági helyzetben önerőből nem vagyunk képesek fejleszteni, így ez igaz a munkahelyek létrehozására is. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy hol tart a kormány a csak hazai forrásból történő munkahelyteremtésben.
28 millió állást söpört el a válság
A globális gazdasági válság kitörése óta 28 millió állás szűnt meg a világ fejlettebb régióiban, a magyar lakosság húszszorosára tehető az állástalanok száma és a trend a jelek szerint idén is folytatódik. Magyarországon sem lesz jobb a helyzet idén.
Közmunka: idén sem lesz jobb?
A Policy Agenda 2012. szeptemberi elemzésében már bemutatta, hogy a rendszer pazarló, és a tervekhez képest jóval kevesen vesznek részt benne. A mostani elemzésükben azt vizsgálták meg, hogy kb. mennyi embert és hogyan érinthetett a program a tavalyi évben, és ez alapján mi várható idén.
Mégse lesz munkahely?
A második Orbán-kormány közmunkaprogramja szigorúbb az első ciklusénál. A szakterülettel foglalkozó szakemberek és a nemzetközi kutatások részletes hatásvizsgálatai alapján azonban a közmunkára fordított kiadások növelése nem csökkenti, ellenben kismértékben akár növelheti a tartós munkanélküliséget.
8 milliárd jut a szolnoki munkanélküliekre
Az országosan indított valamint a kistérségekben és a településeken tervezett közfoglalkoztatási programok megvalósítására 8 milliárd forintot kapnak 2012-ben támogatásként a Szolnok megyei cégek, társulatok, szervezetek és önkormányzatok, ezzel 9 ezer ember közfoglalkoztatása érhető el - közölte Deák Miklósné, a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának igazgatója.
Nem javít a helyzeten a közmunka
Ha létrehozunk egy másodlagos munkaerőpiacot, amely tisztán az adófizetők pénzéből finanszírozott, akkor a statisztikai mutatók ugyan javulnak, de gazdasági helyzetünk nem - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára kunhegyesi sajtótájékoztatóján.
„Ne nyavalyogjanak, csináljanak mozgalmat!"
Hány millió koldus országa leszünk? Miért érint ez mindannyiunkat? - tették fel a kérdést az Ökopolisz Alapítvány vitaestjén. A meghívott szociológus szakértők szerint a fő probléma nem új keletű, és meglehetősen globális, a megoldás alapját viszont máshol látják.
Börtön vár az uzsorásokra
Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az országgyűlés keddi plenáris ülése. Megtárgyalták a kormány azon javaslatát, amely az eddiginél szigorúbban szankcionálná az üzletszerűen elkövetett uzsorázást, de lehetőséget adna a büntetés korlátlan enyhítésére azok esetében, akik azelőtt jelentik az uzsora-bűncselekmény elkövetését, hogy az a hatóság tudomásra jutna.
Akik a minimálbér alatt keresnek
Méltánytalannak tartják a szakszervezeti vezetők a közmunkabér mértékét, amely véleményük szerint nem ösztönöz munkára, összege nem éri el a létminimumot, a munkáltatók pedig visszaélhetnek vele. Azt is kifogásolják, hogy a kormány erről sem egyeztetett az érdekképviseletekkel.
Mindig az ember a leggyengébb láncszem a kibervédelemben
Kétféle ember, és kétféle cég van: akit már meghekkeltek, és akit meg fognak.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Költségkímélés
Lassan 300 ezer forint az átlagos bérleti díj Budapesten
A fővárosban 1,8, országos átlagban pedig 0,8 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek márciusban.
Pénzszerzés
Külföldi piacra lépne a cége? Itt a lehetőség
A Nemzeti Innovációs Ügynökség április 26-án induló XPAND programja a külföldi piacszerzésben segíti az innovatív magyar vállalkozásokat.
Gazdaság
Lassan 300 ezer forint az átlagos bérleti díj Budapesten
A fővárosban 1,8, országos átlagban pedig 0,8 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek márciusban.
Infokom
Hol tartanak a cégek a digitalizációban?
A Digiméter negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációjának szintjét.
