A zéró hulladék háztartás koncepciójának középpontjában a precycle elve áll: vagyis csak azt veszem meg, amit használok és elfogyasztok, nem kell kidobnom semmit. Így nem kell eljutni a recycle-hoz sem, vagyis megspóroljuk az újrahasznosítást. Hogyan lehetséges ez? Csomagolás nélküli boltokkal. Amik lassan, de biztosan egyre inkább terjednek a világban.

Szaporodnak a környezettudatos divatcégek, melyek hulladékból készítik el termékeiket, ezzel csökkentve ökológiai tehertételüket. A nagy márkák és az ismeretlen startupok is újrafeldolgozott műanyagból gyártanak sportcipőket.

Már kezd körvonalazódni, hogy mely startupok lesznek a körforgásos gazdaság sztárjai. Olyan technológiai áttöréseket érnek el, melyekkel semmilyen matéria nem marad parlagon.

2030-ra 9 milliárd ember fog lakni a Földön. Ennek az embertömegnek akkora fogyasztása lesz, annyi élelmet, energiát, fűtést, házépítést, használati cikkeket igényel, hogy ezeket bolygónk erőforrásaiból már képtelenek leszünk kielégíteni. Ha élhető és fenntartható világot akarunk, mindent újra kell hasznosítanunk, amit fel- és elhasználtunk.

A szén-dioxid nemcsak környezetszennyező, üvegházhatású gáz, hanem a termelésben használható erőforrás is, hiszen beépíthető termékekbe. A felhasználási módoknak csak egyike a szénsavas ásványvízbe juttatása. Dolgoznak már be CO2-t matracokba és téglákba is.

Az állam 80 milliárd forintot szed be hulladéklerakási díj címén, mégsem sikerült kialakítania egy hatékony hulladékújrafeldolgozási rendszert. Erről is szó esett a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

A divatipar a világgazdaság GDP-jének két százalékát adja, az éves globális üvegházgáz-kibocsátásnak viszont 10 százalékáért felel, s ezzel a legszennyezőbb ágazatok egyike. Az öltözködés nem opcionális, fakultatív tevékenység. Bolygónk minden polgára résztvevője a ruhaiparnak, és így előidézője a környezetszennyezésnek. A kelmék megmunkálása és festése irdatlanul nagy mennyiségű víz- és vegyianyag-felhasználást igényel.

Amióta a ’60-as években megkezdődött a műanyagtárgyak tömegtermelése, civilizációnk műanyaghulladékának 90,5 százalékát sosem dolgozzák fel. Ez mind begyűjtésre vár. A holnap Bill Gates vagy Warren Buffettje lehet az, aki létrehozza és felfuttatja a körforgásos a hulladék-újrahasznosítás multinacionális cégeit. Szó szerint kincseken ülünk.

Természetes kabátbélés bölényszőrből. Férfi alsónadrág újrafeldolgozott műanyag halászhálóból, ami hulladékként hevert a tengerek mélyén. Eddig felhasználatlan anyagokat vonnak be a ruhaipari szereplők a termelési folyamatokba, hogy saját területükön hozzák létre a körforgásos gazdaság zárt cikulús működését, kiküszöbölve a hulladékképződést.

A lineáris gazdaság arról szólt, hogy termelünk, tehát értéket teremtünk, majd azt az értéket a felhasználó elpusztítja a fogyasztásával. A körforgásos gazdaságban viszont a termékek összetevőinek, alapanyagainak életciklusa meghosszabbodik, újrafelhasználásukkal a bennük lévő értéket megtartjuk, sőt növelhetjük is.

2018-ben Kína már nem vette át az EU és az USA szennyező, szétválogatatlan plasztikhulladékát újrafeldolgozásra. Ahelyett, hogy ez a helyi újrahasznosító vállalkozások szaporodását vonta volna magával, az Egyesült Államok cégei elkezdték kisebb ázsiai országokba szállítani a hulladékot. De ezek az országok is bekeményítenek.

Az építőiparnak nagy az ökolábnyoma, meg kell hát találni azokat az alapanyagokat, melyek felhasználása csökkenti a környezetterhelést. Mit tesz Isten, a vizelet pont ilyen! Ebből jön létre a világ első biotéglája.

Hollandiában bicikliutakba dolgozzák be a műanyagszemetet. Az így létrejött anyag állítolag kétszer-háromszor strapabíróbb, mint a hagyományos aszfalt. Mióta Kína nem veszi át az EU műanyaghulladékát, szélesedik az újrahasznosítás tere.

Túl sok cuccunk van, nem akarunk már mindent megvenni. A vásárlásnál egyre fontosabb szempont a termék gyakorlati haszna, ökolábnyoma, valamint a visszagyűjtés, az újrafeldolgozás megszervezése. Ha ezt tudja kínálni egy brand, vevői körében nő a márkahűség.