Nem ismerik el, hogy jelentős szerepük volt a létrejöttében, hogy most zajlik, és hogy azonnali cselekvésre lenne szükség. Fenntarhatósági és etikai jelentéseikben valami távoli dologkként kommunikálják a globális felmelegedést, amit majd egyszer kezelni kellene. Ha egyáltalán érdemes és már nincs túl késő ehhez.
A Rockefellerek ötödik generációja vív harcot az Exxon Mobil olajmultival, amelynek elődjét éppen e család alapította. Az Exxont évek óta támadják sokfelől a klímaváltozást tagadó s ezzel a részvényeseket félrevezető üzletpolitikája miatt. A cég most hangzatos vádakkal vág vissza ellenségei egy csoportjának: a Rockefellereknek. Egy dallasi bíró beidézett két főügyészt, mint potenciális vádlottat, ami már önmagában hajmeresztő.
A hűtőszekrények kompresszoraiban és a légkondicionáló berendezésekben lévő HFC-k, azaz hidro-fluor-szénhidrogének kibocsátásának további csökkentését határozta el több mint 100 ország egy globális egyezményben. Nemcsak az otthoni frigókról van szó, hanem az épületek és gyárak nagy hűtőrendszereiről is.
A tengerek mentén elhelyezkedő országok egyre gyakrabban néznek szembe azzal, hogy part menti városaik utcáit elárasztják el a hullámok. Az USA-ból drámai adatok érkeznek a tengerszint emelkedéséről.
Alig két héttel a Föld Órája előtt a világon már több ezer civil kezdeményezés zajlik azért, hogy a mozgalomhoz kapcsolódva aktívan tegyen az éghajlatváltozás mérsékléséért. Közben az Európai Bizottság (EB) arra készül, hogy ellehetetlenítse Európa éghajlatvédelmi céljainak teljesülését és a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény implementációját.
Tudósok kiszámolták, ha elolvadnak a sarkköri jégsapkák, mely nagyvárosok kerülnek véglegesen víz alá. A lista azért megdöbbentő, mert jó úton haladunk ennek megvalósulása felé: az elmúlt 2800 évben egyszer sem volt ilyen gyors a jégtakarók olvadása.
A magyarok nagy része látja, hogy gond a klímaváltozás és az MTA friss kutatása szerint áldozni is hajlandó lenne azért, hogy kevésbé ártson a környezetnek. Ez jól hangzik, de valójában viszont a többség csak akkor vált zöldebb megoldásra, ha azzal spórol is.
A korábbi évekkel ellentétben látványos egyetértéssel ért véget az ENSZ évente megrendezett nemzetközi klímatanácskozása Párizsban. Az új megállapodást december 12-én 19 óra 27 perckor fogadták el az 1992. évi ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes államok kormányzati delegációi. A döntést szokatlan lelkesedés fogadta: csúcstalálkozókon ritkán látni hurrázó politikusokat, állva ünneplő delegációkat, egymás nyakába boruló szakértőket, az eredményhez szívből gratuláló újságírókat.
A klímaharc egyik kulcsfontosságú eszköze az üvegházgáz-emisszió beárazása. A Világbank jelentése szerint 2012 óta duplájára nőtt a karbonpiacok volumene, vagyis azok a regionális rendszerek, melyek megfizettetik a nagy kibocsátókkal légszennyezésüket.
Az éghajlatváltozás kedvezőtlen mellékhatásai a nincsteleneket érintik a legkellemetlenebbül. Radikális emissziócsökkentési vállalások nélkül a klímaváltozás másfélszer annyi embert taszíthat szegénysorba, mint amekkora a létszámuk most, figyelmeztetnek a szakemberek.
Legkésőbb 2020 után csökkennie kell az emberiség által kibocsátott üvegházhatású gázoknak, hogy a klímaváltozás következményei még kezelhetőek legyenek. A klímaváltozás elleni harc következő fontos állomása Bonn lesz, ahol nehéz kérdésekkel kell szembenéznie a diplomatáknak – közölte a WWF.
Amerikai tudósok azt szeretnék, ha a megállíthatatlan klímaváltozás fékezésére technológiai eszközökkel nyúlnának bele a természet rendjébe a tudomány képviselői. Méghozzá kormányzati pénzek segítségével.
Nemcsak a mondák és mítoszok hősei dermednek kővé, hanem a légkört szennyező emisszió is. Tudósok rájöttek arra, hogyan változtathatják a széndioxidot ásvánnyá a talaj mélyén. A módszer nem olcsó, de elnyelheti az összes légkörbe juttatott üvegházgázt.
Már létezik világatlasz arról, melyik állam milyen erős alkalmazkodási készségekkel bír a klímaváltozás kihívásaival szemben. A tőzsdeindex mellett itt a Notre Dame Global Adaptation Index.