A világ meghatározó nagyvárosai összefogtak, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátás mértékét és negatív hatásait. London és Párizs a dízel- és benzin üzemanyagok betiltását tervezi tíz éven belül, míg Norvégia a belsőégésű motorok korlátozását fontolgatja. A fogyasztók azonban még várnak: megfizethető árakat, könnyű és gyors töltési lehetőségeket szeretnének.

Pénteken már hatályba is léphet a tavaly decemberben elfogadott párizsi klímaegyezmény, ha a New Yorkban tartandó ünnepélyes ceremónián legalább 55 olyan ország aláírja a dokumentumot, amelyek a globális kibocsátás minimum 55 százalékáért felelnek.

Jelentős eredmény a párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás akkor is, ha egyelőre nem látszik pontosan, hogy hogy is lesz a megvalósítás. Magyarországnak még jól is jönne az agresszív klímavédelem, érthetetlen, miért nem állunk bele - véli az Energiaklub elnöke.

Többszörösen rájár a rúd az autógyártókra, stagnálás, illetve visszaesés jellemzi jelenleg a globális autópiacot, még a számos gyártó számára legfontosabb piaccá előlépett Kínában is megtört a növekedés üteme. Mindez azonban nem fogta vissza az autógyárak újító kedvét és fejlesztési tempóját.

Bár egyre több vállalat igyekszik tenni valamit azért, hogy csökkentse a működése által okozott széndioxid-kibocsátást, csak nagyon kevesen vannak, akik számszerű, tudományosan megalapozott célokat tűznek ki e területen. Pedig csak így lehetne a környezet számára igazán hasznos és a vállalatok számára is vállalható eredményeket elérni a WWF szerint.

Új webalkalmazást tesztelhet több tucatnyi magyar kkv. A program segítségével a cégek hatékonyabbá tehetik működésüket, energiafogyasztásuk csökkentésével illetve a gyártási folyamataik optimalizálásával.

Az EU új energiapolitikája eltörli azt a gyakorlatot, hogy a megújulók arányának előírása a tagországokra egyénileg vonatkozzon, ehelyett általános, az egész EU-ra szóló arányt szab meg: 27 százalékban. Ezt a reformdöntést sok kritika érte. A Nobel Békedíjas Al Gore a davosi Világgazdasági Fórumon védelmébe vette az EB stratégiáját.

Az 500 legnagyobb vállalat 10%-a felelős a csoport összes kibocsátásának - 3,6 milliárd tonna CO2 – közel háromnegyedéért. Ezt mutatják a számok, pedig sokan még adatot sem voltak hajlandóak adni. A tanulmány szerint ugyanakkor jobban teljesítenek a piacon azok a cégek, amelyek a klímavédelemterén vezető szerepet töltenek be .

Rekordot döntött az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja 2012-ben - jelentette be a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. Mind a szén-dioxid, mind a metán, mind a nitrogén oxid koncentrációja nőtt a légkörben.

Az elmúlt hetekben az emberiség történetében először nőtt 440 ppm-re az üvegházgázok légköri koncentrációja, állítja a Scripps Institute of Oceanology. Obama amerikai elnök fel akarja támasztani a megakadt klímapolitikai egyezkedéseket: Washington azt javasolja, minden ország önállóan találja ki, az emissziócsökkentésnek milyen mértékét vállalja. Diplomáciai szinten is divat lesz zöldnek lenni, legalábbis erre gazsulál a Fehér Ház.

Francois Hollande, Franciaország elnöke bejelentette, hogy a szén-dioxid kvóták árveréséből származó bevételeket teljes egészében a francia lakások energetikai felújítására fogják fordítani. A kispénzű családok felújítási terveit segíti az, hogy a támogatás részben vissza nem térítendő, részben pedig kedvezményes hitel. A magyar kormány még mindig nem jelentette be, hogy a kvótabevételeket hogyan fogja felhasználni, pedig az építőipar jövője és számos munkahely függhet a hosszútávon tervezhető lakossági felújítási forrásoktól.

Az energiaadózás hatékonyabban járul hozzá az államháztartási hiány csökkentéséhez, mint az adózások más formái, és az éghajlat védelmét is jól szolgálja.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) javaslata szerint a bevételek fele az általános költségvetésbe kerülhetne, míg a kötelezően klímavédelemre fordítandó pénzeket elsősorban a tömegközlekedési járművek cseréjére, illetve egy ún. Nemzeti Felújítási Alap létrehozására fordíthatnánk. 

10 ország civil szervezetei - köztük a magyarországi Független Ökológiai Központ Alapítvány, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége - az EU találkozók kapcsán arra hívják fel a külügyminiszterek figyelmét: most van lehetőség az EU napirenden levő új költségvetését az alacsony anyag- és energiafelhasználású, jobb teljesítőképességű és rugalmasabb gazdaságba való átmenet szolgálatába állítani. Minden további görcsös ragaszkodás a múlt századi, fosszilis alapú gazdasághoz végzetesen a gazdasági hanyatlás felé lökné Európát. Több civil szervezet hasonló tartalmú levelet írt az EU-csúcsra készülő kormányfőknek is.

Az Európai Bizottság 24 tagállammal közös közbeszerzési eljárás keretében választja ki az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (European Union Emissions Trading Scheme - EU ETS) allokációs és aukciós platformot. A tervek szerint a kiválasztott rendszerben 600 millió kibocsátási egység elosztás tervezik, amelyeknek darabonkénti értéke akár 20 euró is lehet, így az elkövetkező négy évben a közös platform forgalma elérheti a 12 milliárd eurót.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése területén a nem-kormányzati szervezetek mellett az utóbbi években megjelentek a piaci szereplők, illetve stratégiák és programok megfogalmazásával megkezdődtek az állami intézkedések is.