Magyarország az Európai Unió innovációs eredménytábláján mindig is a „mérsékelt innovátorok” országcsoportba tartozott. 2011-ben Magyarország a 20. helyet érte el a tagállamok között. Azóta nemhogy kitörni nem sikerült a mérsékelt innovátorok közül, de a csoporton belül is lassú lecsúszás tapasztalható.
Április 30-án két részből álló, kutatás-fejlesztést támogató pályázat jelent meg partnerségi véleményezésre. A 24 milliárd keretösszegű pályázaton belül 50-500 millió-, míg a 21 milliárdosnál 500-1.000 millió forint támogatást nyerhetnek el a vállalkozások. A Via Credit várakozása szerint a potenciálisan pályázatot benyújtható 8-10 ezer vállalat közül összesen 110 projekt jut ezek révén forráshoz.
Az innovációs tevékenységet támogató forrásból van bőven, ám a feltételek is szigorodtak: a döntéshozók igyekeznek elérni, hogy valóban a fejlesztésre menjen a megítélt támogatás vagy kedvezményes hitel.
Megjelentek az új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer első pályázatai pénteken. Az új konstrukciók közül elsőként az OTKA kutatói kiválósági pályázatok felhívásait írta ki a hivatal.
Bővült az elszámolható költségek köre a K+F projekteknél, enyhültek a technológia-intenzív beruházási feltételek, és újabb megyében vált elérhetővé kedvezőbb feltételek mellett a konstrukció.
Felmérés szerint a 10- és 100 millió forint közötti kutatás fejlesztési támogatást elnyerő cégek alig 38 százaléka tudta a következő öt évben a támogatás minimum kétszeresével növelni eredményét. A közép-és nagyvállalati szektorból átlagon felül teljesített, míg a mikró- és kisvállalkozásoknál harmadánál volt erre példa.
Számos cég végez úgy kutatás-fejlesztést, sokan úgy, hogy nem is tudnak róla. Így a K+F tevékenység jelentős mértékű hatékonyságvesztés és költségnövekedés mellett zajlik, ráadásul adókedvezménytől is eleshetnek.
A 27 alkalommal kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására sok jelentős, és néhány kiemelkedő innovációs teljesítményt, összesen 43 pályázatot nyújtottak be különböző magyar cégek. A 2018. évi Magyar Innovációs Nagydíjat az Országházban, március 28-án adják át.
A gyógyszeripari K+F komoly részesedést képvisel Magyarország innovációs költségvetésében: négyszer annyit költ kutatásfejlesztésre ez az ágazat, mint az IT szektor, és háromszor annyit, mint a vezető exportágazat, az autóipar.
A megújuló hazai innovációs és K+F pályázati rendszer keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) számos új felhívást fog megnyitni a következő hónapokban. A támogatások célja, hogy a vállalkozások versenyképességét erősítsék piacképes termékek vagy szolgáltatások fejlesztése révén – hívta fel a figyelmet közleményében a MAPI-csoport.
9,6 milliárd forint értékű InnovFin portfóliógarancia-megállapodást kötött a K&H és az Európai Beruházási Alap. A portfóliógarancia célja, hogy elősegítse a KKV-k nagy összegű innovatív beruházásainak kedvező feltételű hitelhez jutását.
Sokak szerint Magyarországon nincs érdemi kutatás-fejlesztés és innováció, a magas hozzáadott értékű termékek részaránya túl alacsony. Ha a statisztikákat nézzük, akkor akár még megalapozottnak is tűnhetnek ezek a vélemények, mivel Magyarország az uniós tagországok K+F célú GDP arányos ráfordításairól készült lista végén áll 2000 óta.
Az elektromos autók elterjedése új gyártási igényeket teremt, és Magyarország sikerrel pályázhat az ilyen beruházásokra – derül ki az Atradius hitelbiztosító globális piacelemzéséből.
A kutatás-fejlesztés támogatása, a magyar cégek innovációs képességeinek, és ezáltal versenyképességének javítása a gazdaságélénkítés egyik legfontosabb pillére. Mi vár a vállalkozásokra azután, hogy kifut a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklus, lesz-e forrás a következő időszakban erre, várhatóak-e változások az intézményrendszerben? Szigeti Ádámot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.