Sokak szerint Magyarországon nincs érdemi kutatás-fejlesztés és innováció, a magas hozzáadott értékű termékek részaránya túl alacsony. Ha a statisztikákat nézzük, akkor akár még megalapozottnak is tűnhetnek ezek a vélemények, mivel Magyarország az uniós tagországok K+F célú GDP arányos ráfordításairól készült lista végén áll 2000 óta.
Az elektromos autók elterjedése új gyártási igényeket teremt, és Magyarország sikerrel pályázhat az ilyen beruházásokra – derül ki az Atradius hitelbiztosító globális piacelemzéséből.
A kutatás-fejlesztés támogatása, a magyar cégek innovációs képességeinek, és ezáltal versenyképességének javítása a gazdaságélénkítés egyik legfontosabb pillére. Mi vár a vállalkozásokra azután, hogy kifut a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklus, lesz-e forrás a következő időszakban erre, várhatóak-e változások az intézményrendszerben? Szigeti Ádámot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.
A közösségi mobilitás és az automatizálás 2030-ig várhatóan forradalmat hoz az autóipari munkaerő és az autógyártás területén – a PwC Strategy& legújabb tanulmánya szerint.
Hárommilliárd forintos keretösszeggel megjelent a “K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében.
Egy pályázati tanácsadó 900 olyan céget vizsgált meg, amelyek az elmúlt 15 évben legalább 100 millió forintos K+F-támogatást nyertek. Mi történt a cégekkel öt évvel a támogatás elnyerése után? Tudtak-e növekedni a a pályázati pénzek segítségével?
Olyan innovációs előrelépések történtek a bioplasztikiparban, hogy a természetes alapanyagú műanyagok némelyike ma már jobb minőségű, strapabíróbb és időtállóbb, mint a kőolaj-alapú plasztiktermékek.
A KSH 2017-re vonatkozóan közzétette a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység jellemző statisztikai adatait összegző gyorsjelentését. Folyó áron 21%-kal többet fordítottunk kutatásfejlesztésre tavaly óta, és megállt a kutatással foglalkozók létszámának évek óta csökkenő tendenciája.
A 2020-ig tartó időszakban összesen mintegy 12000 milliárdnyi forint visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás hívható le az Európai Uniótól kutatási-fejlesztési célokra. A jelenlegi pályázatokon azonban csak azok a cégek tudnak sikeresen szerepelni, amelyek legalább három évre előre tudnak tervezni.
Növeli kutatás-fejlesztési kiadásait a közép-európai cégek többsége, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatok részéről – derül ki a Deloitte friss felméréséből. A legtöbb vállalkozás számára azon K+F tevékenységek beazonosítása jelenti a legnagyobb kihívást, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe.
Valódi izomszöveteket helyeztek egy robotra japán tudósok, akik ezekkel váltanák ki a sok szenvedéssel járó állatkísérleteket a gyógyszeriparban. Persze mások már a replikánsok eljövetelét vizionálják, kiborgmunkaerőt, sőt robotprostikat.
Világszerte gyors a népesség növekedése, és nő az igény a fehérjedús étrendre. A vásárlók GMO-mentes és egészséges húst szeretnének, de az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma. A húsipari konszernek tolják a tőkét a műhúst fejlesztő startupokba, és a séfek is nagyon érdeklődnek a termék iránt. Ez lehet az állati fehérjetermelés jövője. Csodaszer a globális éhezés ellen?
Összesen több mint 20 milliárd forint nyereséget eredményező, kiemelkedő társadalmi hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el a Magyar Innovációs Nagydíjon. A tudósokból, elismert gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság, élén az Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével, elsősorban a gazdasági mutatók – az elért többleteredmény, többlet-árbevétel – és a társadalmi hasznosság alapján választotta ki a kiemelkedő, sőt az utóbbi évek talán legjelentősebb innovációs teljesítményeit.
Több mint 50 milliárdos támogatást nyertek mikro-, kis- és középvállalkozások a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) 16 pályázati felhívásának keretében. A cégek a forrást a versenyképesség erősítésére, kutatás-fejlesztési, illetve infokommunikációs tevékenységek támogatására, valamint foglalkoztatási programok megvalósítására fordítják.