Üzleti szokások és lehetőségek az Öböl-menti arab országokban címmel 2013. szeptember 3-án a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) információs napot szervezett az arab országok iránt érdeklődő magyar cégek számára.

Ismét várják a különböző szektorokban tevékenykedő kis-és középvállalatok jelentkezését az EU Gateway programja kiírásaira. A program segítségével a magyar kkv-k a japán és koreai piacokra törhetnek be.

Magyar élelmiszereket árusító bolt nyílt Moszkvában Paprika néven, a tervek szerint egy éven belül 10-15 üzletből álló hálózat jön létre Oroszországban – mondta az átadó rendezvényen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Csaknem harmincmilliárd forintnyi forrás áll majd a Kínába exportálni szándékozó kkv-k rendelkezésére. Az összegtől a kivitel fellendülését reméli a kormányzat, ugyanakkor a régióban a magyar kkv-k nem szerepelnek rosszul export szempontjából.

Az év kiemelt feladatának nevezte Varga Mihály a magyar kis- és középvállalatok exportnövekedésének elősegítését a tárca által szervezett Külpiaci Értekezlet nyitóelőadásában.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által vezetett magyar Enterprise Europe Network konzorcium szervezésében 15 magyar cég vett részt Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke „Mission for Growth” delegációjában.

A Keleti Nyitás politikájának minél erősebb támogatása, illetve a magyar kkv-k exportjának növelése érdekében átszervezi a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA) a kormányzat.

Sok tekintetben hasonlít Kínához Vietnám és Thaiföld Bundik Csaba a CETA Consulting szakértője szerint. Mint mondta, aki Délkelet-Ázsiában akar üzletbe kezdeni, induljon minél hamarabb, de tegye megfontoltan, felkészülten. Egyedül, befektetés nélkül nem fog menni. Nem csak pénzre van szükség, de időre, energiára és megfelelő kapcsolatok kiépítésére is.

Tovább növelhető a magyar borok hírneve az újjáéledő keleti gazdasági kapcsolatrendszer felhasználásával és megfelelő marketingtámogatással – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Magyarország Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnere Kína, Kína pedig erős kapcsolatok kialakítására törekszik Magyarországgal. Az élénk kereskedelmi kapcsolatok mellett sem könnyű azonban cégként megvetni a lábunkat odakint. Pedig érdemes kelet felé indulni, Hongkong és Szingapúr ma különösen vonzó célpontok lehetnek. A Piac&Profit konferenciáján a résztvevők hasznos tanácsokat kaphattak a Távol-Keleten való sikeres cégépítéshez.

Kedvező, hogy a Magyarországon megtelepült nemzetközi vállalatok tavaly jelentős mértékben növelték kínai kivitelüket, továbbra is szükséges lenne a kkv-szektor támogatása ezen a téren – áll egy megjelent elemzésben, amely szerint a Keleti Nyitás politikájában eddig – a magyar kkv-k kínai exportja terén – kevés érdemi előrelépés történt.

A prémium kategóriájú magyar pálinkák készítői szeretnének termékeikkel betörni az orosz piacra, ezért 11 magyarországi manufaktúra és cég mutatta be készítményeit Moszkvában és Szentpéterváron az utóbbi két napban. Az orosz fővárosban – folytatva az eddigi oroszországi borbemutatók hagyományát – a Tokaji borklub szervezésében zajlott a bemutató.

Hozzánk, vagy az EU átlagához képest is két-háromszor nagyobb növekedési rátával kecsegtetnek Közép-Ázsia országai. Eddig ismert piacainkon a kereslet stagnál, ezért a magyar kkv-k fejlődéséhez kulcsfontosságú lenne új exportpiacok feltárása. Az ehhez segítséget nyújtó pályázat kerete lassan kimerül, ennek újbóli kiírását szorgalmazzák a piaci szereplők.

A magyar kis- és középvállalatok szegmensenként eltérő eséllyel indulhatnak a keleti nyitásban emlegetett négy geopolitikai régió országaiban. A négy világrész meglehetősen különböző termékekre tarthat igényt, így a magyar vállalatoknak alaposan meg kell fontolniuk, merre keressenek új üzleti piacokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, mire vevők a különböző régiók.