2024-ben is számos területen számíthatnak átfogó fogyasztóvédelmi célellenőrzésekre a vállalatok.

Az Európai Bizottság a hibás termékek javítását ösztönözné csere helyett.

A vásárlók jogait erősítő új rendelkezések betartását januártól decemberig több mint 1100 helyszínen ellenőrizte a fogyasztóvédelmi hatóság. A vevőknek szóló tájékoztatásokban még javítottak is az üzletek 2020-hoz képest, a jótállási jeggyel összefüggő több mulasztás miatt összesített teljesítményük azonban romlott. Pedig idén januártól uniós irányelv alapján további, bár ezúttal kisebb léptékű változásokhoz kell alkalmazkodniuk.

Az átfogó szabályváltozás után kisebb, de fontos újdonságok jönnek a jótállás-szavatosságban 2022-ben.

Európai Uniós irányelvek átültetése miatt 2022. január elsejével drasztikusan átalakul a fogyasztói adásvételi szerződésekre irányadó hazai szabályozás, ami minden vállalkozást, amelynek közvetlenül, vagy közvetetten „köze” van a fogyasztókhoz, érint. Érdemes elkezdeni a felkészülést, és nem csak a fogyasztóval közvetlenül szerződő, eladó fél, vagyis a kiskereskedői pozícióban lévő forgalmazóknak, de a gyártóknak is, mert jövő év január elsejével őrájuk is új előírások lépnek hatályba.

Átfogóan megújult 2021 elejétől a legtöbb panaszt kiváltó jótállási ügyek bő másfél évtizede változatlan szabályozása.

Jelentősen átalakult a jótállásra vonatkozó szabályozás, azon belül a fogyasztóra vonatkozó szabályok. A jótállással kapcsolatban egyébként is sok félreértésen alapuló legenda terjed.

A 2021. január 1-jétől jelentősen megváltozó kötelező jótállási szabályok a javítási határnapok, feltételek módosításával is a vásárlók érdekeit szolgálják – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. 

A jövő évtől jelentősen megváltoznak a kötelező jótállás szabályai Magyarországon: az egyik legfontosabb újdonság a sávos jótállás bevezetése - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Lényeges változásokra kell felkészülniük a vállalkozásoknak 2021. január 1-jétől a szavatossági és jótállási igényekkel kapcsolatban. Szakértőink kielemezték a vonatkozó rendeletek legfontosabb elemeit.

Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY.

A vállalkozások 45 százaléka nem ismeri a szavatosság és a jótállás pontos szabályait - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Sávos lesz a jótállási idő, és jön az e-jótállási jegy, valamint bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is - közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Mire érdemes figyelnie a vállalkozásoknak a fogyasztói szavatossági, jótállási igények kapcsán? A legfontosabb kérdésekre dr. Sipőcz Guiditta Dalma, az act legal | Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője válaszol.

Előfordulhat, hogy egy termék meghibásodik, és a hiba következtében kár keletkezik. Ilyenkor felmerülhet, hogy felelősséggel tartozik-e a termék gyártója a hibás termék által okozott károkért. A termékfelelősség szabályai rendezik a termék hibája következtében előállt egyes károkért való felelősséget.

A termékszavatosság intézményét az új Polgári Törvénykönyv vezette be, és új igényérvényesítési lehetőséget biztosít a fogyasztóknak hibás teljesítés esetére. A termékszavatossági kötelezettség alapján, a termék hibája esetén nem csupán a terméket eladó tartozik szavatossággal a fogyasztó felé, hanem a termék gyártója is. Milyen esetekben tartozik a gyártó termékszavatossággal? Hogyan érvényesíthető a termékszavatosság?

Év eleje óta egyre több panasz érkezik a Budapesti Békéltető Testülethez az interneten vásárolt műszaki cikkekre (okostelefon, iPad, televízió) amelyek tartós fogyasztási cikknek minősülnek, ha a vételáruk meghaladja a 10 ezer forintot, mégis nem sokkal az átvétel után elromlanak, és a kötelező egyéves jótállás ellenére a cégek elutasítják a fogyasztókat, amikor ingyenes javítást vagy cserét szeretnének - közölte a Budapesti Békéltető Testület.

A hazai kereskedelemben egyre népszerűbb fizetési biztosítékként jelennek meg a bankgaranciák. A garancia a bank önálló kötelezettségvállalása, amelyben arra kötelezi magát, hogy megadott feltételek szerint a kedvezményezett első írásbeli felszólítására, az alapügyletre való tekintet nélkül, azonnal fizetést teljesít. A garanciák alkalmazásánál számos esetben nem adásvétel vagy szolgáltatásnyújtás áll a háttérben, hanem valamilyen kötelezettség teljesítésével kapcsolatos biztosíték, pl. fizetési kötelezettség, szerződéses kötelezettség, szállítási kötelezettség. Persze mint minden biztosítás, ez is pénzbe kerül.

Érdemes tisztában lenni a jótállás - más szóval garancia - legfontosabb jellemzőivel, így többek között azzal, hogy mikor áll fenn jótállási kötelezettség, mi a különbség a jótállás és a szavatosság között, és így tovább. Szakértőnk segít!

Az online kereskedelem fellendülésével egyre fontosabbá válik a fogyasztók védelme a tisztességtelen kereskedelmi magatartással szemben. Ezért maguk a fogyasztók tehetik a legtöbbet, de a legtöbben mind a mai napig nincsenek tisztában a jogaikkal.

Országszerte 954 esetben vizsgálták a kormányhivatalok ellenőrei, hogy a vállalkozások megfelelő tájékoztatást adnak-e a szavatossági és a jótállási jogokról a vásárlóknak, az esetek csaknem ötödében, 173 alkalommal tapasztaltak jogsértést.

Az elmúlt héten foglalkoztunk néhány szavatossággal kapcsolatos tévhittel. A fokozott érdeklődésre tekintettel nézzünk meg újabb három szavatossággal kapcsolatos tévhitet. Garancia csak számlával vagy blokkal? Jótállási jegy nélkül elvesztünk? Csere csak eredeti, bontatlan doboz estén?

Számos tévhit létezik a köztudatban a szavatossággal kapcsolatban. A kereskedő három munkanapon belül köteles visszavenni vagy kicserélni a terméket? Akciós termékekre nincs szavatosság? A hibát minden esetben a vásárlónak kell bizonyítania? Nézzük mi igaz ezekből.

Márciusban lépett hatályba az új Ptk., ami sok ponton változtatta meg az életünket. De ebben a hónapban derült ki az is, megúsztuk az elmarasztalást a kiskereskedelmi különadó miatt.

A jótállási kötelezettséggel járó tartós fogyasztási cikkek köre kibővül, és egy kivétellel a 10 ezer forintos eladási ár lesz a jótállás kritériuma - a márciusban született kormányrendeletnek ez a szabálya szeptember 15-én lép hatályba.

Módosultak a kötelező jótállás szabályai, az új előírások egyebek mellett vonatkoznak a jótállási jegyekre, amelyeket ezentúl nem lehet elhalványuló szöveggel átadni a vásárlónak.