A japán nők továbbra is sokkal alacsonyabb arányban fektetnek be, mint a férfiak. Ám a Fidelity Befektetési Oktatási Intézet felméréseinek kilencéves eredményei a japán munkavállalók körében reményt keltő jeleit tárják fel a fokozatos változásnak.

Február 1-jén hatályba lép az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás. Ezzel a világ legnagyobb nyitott kereskedelmi övezete jön létre, mely 635 millió embert foglal magában, és a világ teljes GDP-jének csaknem egyharmadát termeli meg. Az új szabadkereskedelmi övezet létrejöttének az európai és japán vállalkozások és fogyasztók egyaránt hasznát fogják látni.

Kína és Japán teljesen automatizálja nagy sebességű vonatait – csak egyetlen ember felügyeli majd a szerelvényekben az elektronika működését.

Az uniós termékekre kivetett összes vámot felszámolja a Japánnal kötött szabadkereskedelmi megállapodás, amelyre az Európai Parlament most áldását adta. A legnagyobb nyertesek a bort, szeszt, tejterméket, textilt, bőrt exportálók, a közbeszerzéseken indulók és a kis- és középvállalkozások lesznek.

A párizsi klímaegyezmény csak a tagországa határain belül kibocsátott üvegházgázokért teszi felelőssé az adott nemzetállamot. De míg úgy tűnik, hogy az EU és az USA csökkentette kibocsátását az elmúlt tíz-húsz évben, valójában valójában csak kihelyeztük a legszennyezőbb iparágakat a Távol-Keletre. Ha a kormányok kötelezővé tennék a cégek számára, hogy bizonyos hányadban belföldi nyersanyagokat vásároljanak, akkor zárulhatna be legalább részlegesen a füstexportálás kiskapuja. Ez lesz a klímapolitika következő hulláma.

A japán kormány arra ösztönzi a vállalatokat, hogy biztosítsanak szabad hétfő délelőttöt munkatársaiknak, javítandó az ország merev munkakultúráján.

A EU történetének legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodását kötötte Japánnal. Az egyezmény eltörli a vámokat, jelentősen növeli majd a forgalmat és árcsökkenéseket is hoz a fogyasztóknak.

A Suzuki Motor Corporation Japánban a 2017-es pénzügyi évben (2017. április-2018. március) a jármű-újrafeldolgozási bevételéből nettó 551,92 millió jent (1,3 milliárd forint) forgatott vissza az üzletágba.

Egy robot is indul a Tokió melletti város, Tama polgármesteri székéért – írja az Express. A beszélgetésre is beprogramozott gépet egy volt Google-fejlesztő és a SoftBank egyik vezetője készítette, és a kampányt is ők finanszírozzák.

Tíz év után ma újra vásárolható a jen-alapú álamkötvény Magyarországon. Az állam 30 milliárd jen, azaz több mint 71 milliárd forint értékben bocsátott ki értékpapírt, a várható kamat 0,37 százalék.

Elfelejthetjük, hogy csak 1,5 Celsius-fok lesz a klímaváltozás? A globális klímapolitika „jóval 2 Celsius-fok alatt” akarta megfékezni a globális felmelegedést. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete ezt már irreális célnak tartja. Mire számíthatunk hát?

Nemcsak az EU és az Egyesült Királyság között dőlnek el a Brexit-tárgyalások, a napokban egy újabb ország, Japán is beleszólt abba, hogyan hagyja el Nagy-Britannia az uniót. Várhatóan az ázsiai szigetország gazdaságának is árt a britek kivonulása az európai közös piacról, mivel az a britanniai japán befektetések értékét is csökkenti.

A régi hagyományokat folyamatosan frissítik az új technológiákkal: egy japán vendégház  automatizált vezetési technológiát alkalmazva kínálja a legújabb önvezetős papucsokat – írja a The Japan Times.

Egy véletlen folytán fedezték fel azt az új üvegtípust Tokióban, mely önmagától megreparálja a repedéseit. Felhasználók milliárdjainak jelent ez jó hírt. De még éveket kell várni, mire az innováció megjelenhet okos eszközeinkben.