A hazai vállalatoknál is egyre elterjedtebb mesterséges intelligencia alkalmazásakor érdemes körültekintéssel eljárni, mert a jogszerűtlen adatkezelés jelentős bírsággal járhat.

Próbálj meg elképzelni egy olyan munkát, amit még el sem tudsz képzelni – nagyjából ennyire nehéz feladat megjósolni azt, pontosan milyen új munkaköröket hozhat létre a technológiai fejlődés. Az alapján viszont, hogy hol tart napjainkban az automatizáció, és milyen területek fejlődnek a leginkább, mégis megtippelhető, milyen jellegű új állások jelenhetnek meg a közeli jövőben.

AlphaGo, a mesterséges intelligenciájú számítógéprendszer márciusban legyőzte Lee Sedolt, Korea Go nagymesterét. A számítógéprendszer négy játszmát nyert, egyet pedig elveszített. A két fél küzdelme történelmi jelentőségű. Most először láthatta a világ, milyen teljesítményre képes a mesterséges intelligencia góban, abban a 2500 éves táblajátékában, amely sokkal bonyolultabb a sakknál, és magasabb szintű intuíciót igényel, mint bármely más játék.

A munkavállalók szerint nem kell tartanunk a robotoktól, hiszen háromnegyedük úgy véli, hogy az új technológiák valójában növelik a rendelkezésre álló munkahelyek számát – derül ki az Adecco Csoport kutatásából.

A munka jövője ragyogó: minden ötödik munkáltató (19%) arra számít, hogy a digitalizáció növeli, tízből hat (64%) pedig, hogy nem változtat a foglalkoztatott munkaerő létszámát, amennyiben az emberek a megfelelő tudással rendelkeznek és nyitottak az új dolgok elsajátítására.

Sokan attól tartanak, hogy a robotok a valóságban is negatív hatással lesznek az életünkre, azonban ez korántsem megalapozott félelem. Sőt, megkönnyítik életünket, mivel sok olyan tevékenységet, munkafolyamatot átvesznek, amelyek számunkra veszélyesek, rendkívül nagy fizikai erőt igényelnek, vagy éppen túlzottan monoton jellegűek. De van egy másik nagy előnyük is, amelyről kevés szó esik. A növekvő automatizálás, a robotok elterjedése a fenntartható fejlődést is elősegíti.

Fejlődik a mesterséges intelligencia, javulnak az algoritmusok, ügyesednek a robotkarok, sőt a robotlábak is. És mi lesz a szorgos emberi agyakkal és kezekkel? Az Y generáció számíthat arra, hogy gépek végzik a munkáját, a Z generáció megélhetése pedig még inkább ki lesz téve a negyedik ipari forradalom vívmányainak. Az unióban felmerült: a robotok után is fizessenek társadalombiztosítási járulékot a munkáltatók.

A technológiai fejlődés legújabb fejleményeit és jövőbeli trendjeit ismertették szakértők a Piac & Profit 2016-os K+F + Innováció konferenciáján. Merre halad a robotizáció, a biotechnológia, a bankolás, az infotech és az elektronika?

Sok közgazdász és technikai szakértő véli, hogy a világ egy új ipari forradalom küszöbén áll, ahol a mesterséges intelligencia és a robotika könyörtelen ütemben elavulttá teszi majd az emberi munkaerőt. Egyáltalán nem biztos, hogy ennek a többség örülni fog.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint világszerte növekvő trendet mutat az ipari robotok iránti igény. 2014-ben a jelentések szerint több mint 200 ezer ipari robotot telepítettek a világon. Ez 15 százalékkal több a 2013-asnál.

A gőzgép megjelenése végleg leváltotta a lovakat a munka világában, emléküket csak a lóerő mint mértékegység jelzi. De vajon ugyanezt teszi-e a robotika és a minden területen hódító automatizálás az emberekkel is? A helyzet biztosan nem ilyen tragikus, de kétségtelen, hogy az Egyesült Államok elmúlt harminc éve a foglalkoztatás csökkenéséről szólt.

A kereslet ingadozik, a piaci igények állandóan változnak, közben pedig egyre súlyosabb szakemberhiánnyal kell szembenézniük a cégeknek. Nem véletlen, hogy az „Ipar 4.0" korában az ember és robot közti együttműködés ennyire középpontba került.