November végén immár második alkalommal osztják ki az Országos Fiatal Válalkozói Díjat. A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) és a VOSZ-KMRSZ által tavaly alapított díjat kiérdemelt fiatal válllakozó nem kizárólag szakmai elismerést kap, hanem egy fél millió forint értékű kommunikációs kampányt is.
Az amerikai fiatalok tovább laknak szüleiknél, tovább járnak iskolába, ezért önállósodásuk későbbre tolódik, mint a múlt század közepén. A jelenkor gondjairól érdekes tanulmány jelent meg egy új folyóirat, a Transition to Adulthood első számában.
1000 kilogramm tartós élelmiszer gyűlt össze eddig a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) és a Gyermekétkeztetési Alapítvány (GYEA) ápirlis eleje óta tartó jótékonysági akciójában. A kezdeményezésben fővárosi középiskolák vesznek részt, és olyan közéleti személyiségek is támogatják, mint Bombera Krisztina televíziós műsorvezető és Hajós András előadóművész. A gyűjtés a KÖZÖD! Önkéntes Fiatalok Napján is folyt, melynek keretében 15 000 fiatal vállalt munkát tágabb közössége érdekében.
A tenger urai című szimulációs játék a fiataloknak is segít elsajátítani a környezettudatos magatartást. A 3-4 órás csapatjáték a pécsi egyetem közgazdasági karán is tananyag lett: az ökomarketing tárgy keretében oktatják 12 és 25 fő részvételével. A szimulációt nyilvánosan legközelebb április 7-én játsszák a pécsi Babits Gimnáziumban.
Magyarországon mind a kezdő munkavállalók mind a munkáltatók részéről elégedetlenség figyelhető meg a fiatalok munkába állásakor. A második legnagyobb, országos hálózattal rendelkező iskolaszövetkezet, a Fürge Diák huzamosabb ideje foglalkozik a kérdéssel, összefoglaló írásuk sok kérdésre választ ad.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fővédnökségével, 2009. november 16. és 21. között kerül megrendezésre a Fiatal Vállalkozók Hete címet viselő rendezvénysorozat. A 78 országban egyszerre zajló nemzetközi programsorozat a kreativitás és a vállalkozói szellem ifjú képviselőinek ünnepe.
Az Educatio Nonprofit Kft. – Országos Felsőoktatási Információs Központ megbízásából személyes megkeresésen alapuló, standard kérdőíves vizsgálatra került sor 2009 májusában és júniusában a hazai felsőoktatási intézmények nappali munkarendben tanuló hallgatói körében. 2006-ban, vagyis jóval a válság előtt is megkérdeztük a hallgatókat arról, hogy milyennek látják az elhelyezkedési esélyeiket a végzés után, egy-két éven belül.
Az egyetemisták és főiskolások közel fele szívesen tanulna külföldön – állapította meg Ságvári Bence szociológus, a Fanta Trendriport elnevezésű tanulmánysorozat ötödik jelentésében, amely szerint egyre több magyar fiatal tölt hosszabb-rövidebb időt külföldön tanulással vagy munkával.
Minden harmadik magyar szerencsés embernek érzi magát (31%), a szerencsések azonban valamivel kevesebben vannak azoknál, akik nem tartják magukat szerencsésnek (36%). Minden harmadik válaszadó pedig nem sorolja magát sem a szerencsések, sem a kevésbé szerencsések táborába (33%). Minél fiatalabb és minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál szerencsésebbnek érzi magát – derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.
Az ezredfordulós generáció – 14 és 27 év közötti – diákjai és munkavállalói a maguk által elképzelt technológiát és mobil készülékeket szeretnék használni munkájuk során, és egyre nagyobb számban választanak munkahelyet az alapján, hogy a különböző cégek hogyan viszonyulnak a személyes technológiai igényekhez – derült ki az Accenture tanulmányából. Ráadásul az új generáció mintegy 60 százaléka nincs tisztában cége IT gyakorlatával sem, vagy nem hajlandó alkalmazni azt.
A pályakezdő álláskeresők magas elvárásai is szerepet játszanak abban, hogy a megfelelő pozíció megtalálása esetükben akár fél évig is eltarthat – többek között ez derült ki a JobInfo és KutatóCentrum közös online felméréséből.