Egymilliárd ember válhat menekültté az éghajlatváltozás káros hatásai miatt. A népességnövekedéssel párhuzamosan vészesen visszaeshet az élelmiszertermelés. A halált okozó kánikulai napok száma évente elérheti a huszonegyet. Egész ökoszisztémák omolhatnak össze. A katasztrófa bekövetkezésének esélyeit latolgatja egy ausztrál elemzés.
Január 20 után olyan hideghullám áramlott az USA középnyugati részébe, amire évek óta nem volt példa. A zordabb amerikai telek összefüggésben lehetnek az Északi-sark felmelegedésével. Európába is ezért érkezett hideg levegő. Az idióta Donald Trump persze arra használta az alkalmat, hogy a Twitteren figurázza ki a globális felmelegedés tudományát.
Ez az utolsó el nem foglalt terület a Földön, amit még lehet gyarmatosítani. Ki nem aknázott gazdasági potenciálja óriási. A fennhatóságáért küzdő országok már most is vezetnek katonai gyakorlatokat a sarkkörön.
Kétszer gyorsabban melegszik a légkör az Északi-sarkon, mint bolygónk többi részén. Tizenkét éve nem volt ilyen kicsi az Északi-sarkon található jégtakaró, mint 2017-ben és évre-évre sem lassul a visszahúzódása. Amerikai tudósok most már biztosak abban, hogy végleg búcsút mondhatunk az északi-sarki jégnek. És ez nemcsak a jegesmedvéknek rossz hír, hanem nekünk is.
A globális népességnövekedés megállíthatatlan, csak az ökológiai erőforrások gondosabb ápolása és hatékonyabb felhasználása biztosíthatja az emberi életet – vélekedtek előadók a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson. Vajon képesek vagyunk megfelelni és korszerű válaszokat adni a kihívásoknak?
Persze amíg a székében volt, ezt ilyen nyíltan nem mondhatta ki Christiana Figueres, aki a párizsi klímaegyezmény tető alá hozásáért is felelős. Három okot sorol fel, amiért el kéne felejteni az Északi-sark megbolygatását.
Miért termelünk olyan sok szemetet? Több oka van. Túlfogyasztunk. Túl sok mindent csomagolunk plasztikba. Sok helyen nincsenek megfelelő hulladékújrafeldolgozó üzemek. Az újrahasznosítás során veszít a hulladék a minőségéből és értékéből.
Tudósok a sarkkörön vett jégmintákból azt látják, hogy nagyjából 450 éve nem volt olyan mértékű felmelegedés Grönlandon, mint ami most tapasztalható. Ami azért bajos, mert az Északi-sark erősebben járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, mint az Antarktisz.
A már felfedezett fosszilis készletek nagy részét a földben kellene hagyni, ha meg akarjuk állítani a globális felmelegedést. Az Északi-sarkon pedig nem szabad olajat kitermelni. Tudósok első alkalommal számosították a szóban forgó készletek mennyiségét, és listázták a konkrét lelőhelyeket. Maguktól nem lesznek képesek erre az olajmultik. Kormányzati és nemzetközileg koordinált klímapolitikai beavatkozás szükséges.
Huszonöt évet átfogó műholdas adatok alapján állapították meg, hogy gyorsabban olvadnak a sarkköri jégsapkák, mint eddig. Az évszázad végére valószínűleg 65 centiméterrel emelkedik a tengerek szintje.
Zöld aktivisták perelték be Norvégia kormányát, amiért az északi-sarkkör érintetlenül területeire olajkutatási engedélyeket ad ki. A norvég alkotmánnyal és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének ajánlásával támasztják meg keresetüket.
Lépfene, bubópestis, fekete himlő és spanyolnátha vírus – ezek mind ott lapulnak Szibéria fagyos talajában a korábban eltemetett áldozatok testében. Ha kiolvadnak, még mindig fertőzhetnek, globális járványokat okozhatnak – figyelmeztetnek francia tudósok. Olyan vírusok is felszínre kerülhetnek, amik az ősidőkben sújtották az emberiséget.
Az Északi-sarkon van a világ felfedezetlen, de kitermelhető földgázkészletének közel egyharmada, olajkészletének 13%-a, valamint nagy mennyiségű ritkaföldfém, amik az elektromos autók motorjaihoz kellenek. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta nem volt ennyi orosz nukleáris rakéta a régióban, mint most.
Veszélybe került a világ legnagyobb mag vésztartalék készlete a klímaváltozás miatt. A raktárat az Északi-sarkon arra létesítették, hogy egy világkatasztrófa esetén újra lehessen telepíteni az élelmiszernövényeket. A tavalyi rekord meleg év miatt viszont megolvadt a jég.