Persze amíg a székében volt, ezt ilyen nyíltan nem mondhatta ki Christiana Figueres, aki a párizsi klímaegyezmény tető alá hozásáért is felelős. Három okot sorol fel, amiért el kéne felejteni az Északi-sark megbolygatását.

Miért termelünk olyan sok szemetet? Több oka van. Túlfogyasztunk. Túl sok mindent csomagolunk plasztikba. Sok helyen nincsenek megfelelő hulladékújrafeldolgozó üzemek. Az újrahasznosítás során veszít a hulladék a minőségéből és értékéből.

Tudósok a sarkkörön vett jégmintákból azt látják, hogy nagyjából 450 éve nem volt olyan mértékű felmelegedés Grönlandon, mint ami most tapasztalható. Ami azért bajos, mert az Északi-sark erősebben járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, mint az Antarktisz.

A már felfedezett fosszilis készletek nagy részét a földben kellene hagyni, ha meg akarjuk állítani a globális felmelegedést. Az Északi-sarkon pedig nem szabad olajat kitermelni. Tudósok első alkalommal számosították a szóban forgó készletek mennyiségét, és listázták a konkrét lelőhelyeket. Maguktól nem lesznek képesek erre az olajmultik. Kormányzati és nemzetközileg koordinált klímapolitikai beavatkozás szükséges.

Huszonöt évet átfogó műholdas adatok alapján állapították meg, hogy gyorsabban olvadnak a sarkköri jégsapkák, mint eddig. Az évszázad végére valószínűleg 65 centiméterrel emelkedik a tengerek szintje.

Zöld aktivisták perelték be Norvégia kormányát, amiért az északi-sarkkör érintetlenül területeire olajkutatási engedélyeket ad ki. A norvég alkotmánnyal és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének ajánlásával támasztják meg keresetüket.

Lépfene, bubópestis, fekete himlő és spanyolnátha vírus – ezek mind ott lapulnak Szibéria fagyos talajában a korábban eltemetett áldozatok testében. Ha kiolvadnak, még mindig fertőzhetnek, globális járványokat okozhatnak – figyelmeztetnek francia tudósok. Olyan vírusok is felszínre kerülhetnek, amik az ősidőkben sújtották az emberiséget.

Az Északi-sarkon van a világ felfedezetlen, de kitermelhető földgázkészletének közel egyharmada, olajkészletének 13%-a, valamint nagy mennyiségű ritkaföldfém, amik az elektromos autók motorjaihoz kellenek. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta nem volt ennyi orosz nukleáris rakéta a régióban, mint most.

Veszélybe került a világ legnagyobb mag vésztartalék készlete a klímaváltozás miatt. A raktárat az Északi-sarkon arra létesítették, hogy egy világkatasztrófa esetén újra lehessen telepíteni az élelmiszernövényeket. A tavalyi rekord meleg év miatt viszont megolvadt a jég.

Sok új északi-sarkvidéki hajózási útvonal nyílhat meg a 21. században az olvadó jég miatt még akkor is, ha a széndioxid-kibocsátás a legkedvezőbb forgatókönyv szerint alakul – állapította meg egy új brit tanulmány.

Ahogy egyre csökken az Északi-sark körüli vizeket borító jégmennyiség, úgy egyre kevesebb fókát tudnak elejteni a jegesmedvék. De a hófehér macik újabban inkább rákaptak a madártojásra és a rénszarvasokra.

Nő az üvegházgáz-kibocsátás, olvadnak a sarkköri jégsapkák, hajléktalanná válnak és kipusztulnak a jegesmedvék. Már most is alig 20-25 ezren vannak életben közülük.

A klímaváltozás okozta mélyreható változások miatt “új korszakába” lépett a Jeges-tenger – állítják norvég szakemberek. A felmelegedés miatt egy gazdasági időzített bomba ketyeg az Északi-Sarkon.

Először kelt át teherhajó az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő északnyugati átjárón jégtörő hajó segítsége nélkül. Az Északi-sark olvadó jégmezői számos új tengeri útvonalat nyitottak meg a kereskedelmi hajózás előtt a térségben az elmúlt években.