Napjainkban jóval elterjedtebb a háziállatok tartása a városi lakásokban, mint az a rendszerváltás idején volt. Egyre több ember él, egyre többen érzik magányosnak magukat, egyre többen találnak lelki vigaszt egy háziállat társaságában. Ideje, hogy elkezdjük négylábú kedvenceink ökolábnyomát is számolni. Hiszen kilószámra vásároljuk nekik az eledelt és az almot.

Sokkal kisebb gépek használatával, kevesebb takarmányfogyasztással, vízhasználattal és üvegházgázkibocsátással jár az ízeltlábúak tenyésztése, mint a négylábú jószágoké. A bogarak teste fehérjében dús élelemként szolgálhat. Undorunkat legyőzendő, valószínűleg por formában lesz a legnépszerűbb a rovarfehérje. Svájcban már kapható bogárburger, az Ikea is tervezi árusítását.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése szerint az akadályozó vagy serkentő szabályozási rendszerek helyett a vidéki elvándorlás gazdasági-társadalmi fejlődéshez való pozitív hozzájárulására kellene fókuszálni – és a hátrányait pedig minimalizálni.

Egy átlagos magyar fogyasztó évente 33 kilogramm élelmiszert dob ki csak azért, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlott, vagy csak mert feleslegesen vásárolta meg. Ha ezt sikerül kiküszöbölni, egy négytagú család évente akár 50 ezer forintot is megspórolhat.

Újabb, az élelmiszer-pazarlás elleni fellépést támogató akciót hirdet a Tesco és a Nestlé közösen, melynek keretében a kijelölt termékek értékesítésével a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet támogatják.

Az aszályok világszerte megtizedelték a búzatermést. 2007 óta nem volt ilyen alacsony a nyolc top gabonatermelő szereplő készlete. Kína birtokolja a tartalék felét. De elemzők szerint nem kell attól tartani, hogy megismétlődnek az 2008-as élelmiszerhiány okozta zavargások.

Állati és növényi alapanyagok feldolgozására lehet pályázni ősszel, a teljes keretösszeg 50 milliárd forint. A fejlesztési célok közül elsősorban az energiahatékonyság növelését, a kiemelt régiók fejlesztését, illetve a munkáltatást jutalmazza a kiíró – írja az Agrárszektor.

A magyar élelmiszer megítélése minden szempontból kiváló, mégis tudatosan csupán a magyarok alig egyharmada keresi a hazai termékeket az üzletek polcain – derül ki a Médiaunió Alapítvány legfrissebb vásárlói kutatásából.

A legnagyobb nyári fesztiválokon több mint egymillió látogató bulizott. És vásároltak a boltban is, leginkább az alkohol és élelmiszerek fogynak.

Az Európai Unió polgárai évente több mint 17 milliárd kilogramm friss gyümölcsöt és zöldséget dobnak ki. Ez fejenként 35,3 kilogrammot jelent, amelyből 14,2 kilogramm kidobása elkerülhető lenne, 21,4 kilogrammé azonban elkerülhetetlen – derítette ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmánya.

Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos, széles körben elterjedt „városi legendák” összegyűjtésére vállalkozott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az érdeklődők az „élelmiszeres mítoszokat” augusztus végéig online űrlapon küldhetik el a hivatal számára, a legnépszerűbb legendákat szakértői elemzésnek vetik alá.

Július 31-e a 2018. évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletének befizetési határideje. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az összeget a hivatal külön elkülönített fizetési számlájára kell utalni.

Ha nő a lakosság bevétele, az nálunk még mindig az élelmiszer-fogyasztásra szánt összeget növeli meg – főként a húsfélék iránti kereslet ugrik meg. A Nemzeti Agrárkamara (NAK) adatai szerint tavaly az olcsóbbá vált baromfihúsból fogyott a legtöbb.

A halfajok közel harmadát túlhalásszuk, vagyis nem fenntartható mértékben fogyasszuk őket, figyelmeztet az ENSZ új jelentése. Ráadásul pont a halak legtáplálóbb részeit, a fejét és a csontját dobjuk ki, ahelyett, hogy valamilyen módon feldolgoznánk és élelmet készítenénk belőle.