A legnagyobb nyári fesztiválokon több mint egymillió látogató bulizott. És vásároltak a boltban is, leginkább az alkohol és élelmiszerek fogynak.

Az Európai Unió polgárai évente több mint 17 milliárd kilogramm friss gyümölcsöt és zöldséget dobnak ki. Ez fejenként 35,3 kilogrammot jelent, amelyből 14,2 kilogramm kidobása elkerülhető lenne, 21,4 kilogrammé azonban elkerülhetetlen – derítette ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmánya.

Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos, széles körben elterjedt „városi legendák” összegyűjtésére vállalkozott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az érdeklődők az „élelmiszeres mítoszokat” augusztus végéig online űrlapon küldhetik el a hivatal számára, a legnépszerűbb legendákat szakértői elemzésnek vetik alá.

Július 31-e a 2018. évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletének befizetési határideje. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az összeget a hivatal külön elkülönített fizetési számlájára kell utalni.

Ha nő a lakosság bevétele, az nálunk még mindig az élelmiszer-fogyasztásra szánt összeget növeli meg – főként a húsfélék iránti kereslet ugrik meg. A Nemzeti Agrárkamara (NAK) adatai szerint tavaly az olcsóbbá vált baromfihúsból fogyott a legtöbb.

A halfajok közel harmadát túlhalásszuk, vagyis nem fenntartható mértékben fogyasszuk őket, figyelmeztet az ENSZ új jelentése. Ráadásul pont a halak legtáplálóbb részeit, a fejét és a csontját dobjuk ki, ahelyett, hogy valamilyen módon feldolgoznánk és élelmet készítenénk belőle.

„A vonalkódok mögött” címet viseli az Oxfam új kampánya, mellyel a szupermarketekre igyekszik nyomást gyakorolni, hogy vonják ki polcaikról azokat a termékeket, melyeket a munkások és mezőgazdák kizsákmányolásával állítottak elő.

A kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene májusban nagyjából a várakozásokkal ellentétben jelentősen gyorsult, vagyis 7,8 százalékkal bővült éves bázison . Az eredményhez a kimagasló élelmiszerforgalom is hozzájárult – írja az ING elemzése.

Morgan Spurlock 2004-ben egycsapásra világhírű lett a gyorséttermek kultúráját kipellengérező Super Size Me című dokumentumfilmmel. Ennek folytatásában most a csirkeszendvics-megabiznisz árnyoldalait leplezi le. Pontosabban leplezné. Miután a Twitteren elárulta, hogy a MeToo-kampányban ő is érintett, és bizony nem az áldozati, hanem az elkövetői oldalon, a YouTube elállt a dokumentumfilm forgalmazásától. A film sorsa kétséges.

Az agrárium és élelmiszeripar nemcsak a leggyorsabban növekvő, de a legjövedelmezőbb szektorok közé is tartozik. Ugyanakkor a népességnövekedés és a klímaváltozás óriási veszélyeket tartogat az élelmiszerellátási lánc számára. Startupok sora próbál megoldásokat találni a kihívásokra.

A hatékony ellenőrzés érdekében további fejlesztésekre van szükség az élelmiszerbiztonság területén – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerbiztonságért felelős államtitkára. Zsigó Róbert, közölte, a következő években mintegy 8 milliárd forintból egységes, központi laborbázist kaphat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Műholdas felvételek alapján állította össze a Sivatagosodás Világatlaszát az Európai Bizottság kutatási központja, mely Navracsics Tibor alá tartozik. Évente az EU területének felével felérő területen kezdődik meg a sivatagosodás! 2050-re a talaj 90 százaléka érintett lesz.

A Föld termőföldjei már csak hatvan évig, tehát nagyjából a 2070-es évek végéig képesek még szolgálni minket, ha kitartunk a jelenlegi mezőgazdasági módszerek mellett.

Világszerte gyors a népesség növekedése, és nő az igény a fehérjedús étrendre. A vásárlók GMO-mentes és egészséges húst szeretnének, de az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma. A húsipari konszernek tolják a tőkét a műhúst fejlesztő startupokba, és a séfek is nagyon érdeklődnek a termék iránt. Ez lehet az állati fehérjetermelés jövője. Csodaszer a globális éhezés ellen?