Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt.

431 300 forint volt a bruttó átlagkereset októberben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint. A reálkeresetek növekedését a magas infláció alig fékezte.

Augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Elemzők szerint a versenyszférában a munkaerőhiány az emelések oka.

Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a vezetői besorolásoknál kisebb növekedés.

Kedvező trendek látszanak a magyar gazdaságban, mind a keresetek, mind a foglalkoztatás terén az elemzők szerint. A bérek emelkedése és a foglalkoztatottság bővülése a fogyasztás további élénkülését hozz, amit a rezsicsökkentések is támogatnak.

A vártnál jobban nőttek a bérek augusztusban az elemzők szerint, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a közszféra húzta fel jelentősebben a kereseteket. A reálbérek az alacsony infláció miatt ugrottak meg.

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal nőttek egy év alatt. A foglalkoztatottság tovább csökkent, csak a közfoglalkoztatottak száma emelkedett, e kör alacsony bére rontotta az átlagadatokat is a Központi Statisztikai Hivatal ma publikált gyorsjelentése szerint. 

Az átlagkeresetek nőttek, a foglalkoztatás csökkent az esztendő első négy hónapjában a versenyszférában. A költségvetési intézményeknél - döntően a közmunkaprogramokkal összefüggésben - épp ellentétes tendencia volt megfigyelhető: többen dolgoztak az idén április végén, mint egy évvel korábban, átlagosan kevesebb pénzért a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint.