Az állásinterjú egyik nagy csapdája: minden cégvezető bízik annyira a saját, „természetes” emberismeretében, hogy teljesen erre bízza a kiválasztást. Ilyenkor arra gondolnak, vagy akár ki is mondják, hogy: „ugyan miért kellene az állásinterjú tartásáról külön tanulni? Elvégre kérdezni bárki tud, vagy neeem?”  Valójában még a célzott és eredményes kérdezés se magától értetődő, hát még a válaszok értelmezése – figyelmeztet Nemes-Nagy Szilvia személyzeti és vezetési szakértő.

A Starbucks volt HR-menedzsere szerint egyetlen kérdésből megállapítható, hogy valaki sikeres munkatárs lesz-e az új munkahelyén. Ennek a kérdésnek köze van ahhoz, hogy az illető képes-e tanulni a hibáiból és fejlődni. Sokkal többet jelent ez, mint bármi, amit leír a rezüméjében.

Már nemcsak az ideiglenes munkákra vesznek fel telefonos interjúk alapján embereket, hanem informatikusi, tanári és mérnöki állásokba is. Olyan az egész, mintha a jelentkező egy call center automatájával „beszélgetne”: válaszol az előre felvett kérdésekre. Ezzel a módszerrel állítólag hamarabb megy a munkaerőfelvétel.

A legtöbben meglehetősen izgulnak egy-egy állásinterjúnál, megfelelő felkészüléssel azonban elkerülhető, hogy belesüljenek egy kérdésbe. Farkas Dóra, a HR Partner Consulting projektmenedzsere öt olyan témakörre hívja fel a figyelmet, amelyekre szinte biztos, hogy kitérnek egy interjún.

Tetszenek-e magának szakállas férfiak? A sajátos kérdést egy német cégnél, állásra jelentkező felvételi beszélgetésén tették fel. De vannak még furcsábbak is.

Szakmai kapcsolatteremtő portálok, mint az amerikai Linkedin vagy a német Xing, nem kevés embernek szolgáltak már munkalehetőséggel. Még többnek is szolgálhattak volna, ha azok megfelelő fotót tettek volna fel a portálra.

Főnökök, HR-munkatársak gyakori tapasztalata: az állásra jelentkezők többsége a beszélgetésnél nem teszi fel azokat a kérdéseket, amelyeket pedig saját érdekében fel kellene tennie. Mit kérdezzünk tehát? Néhány javaslat.

A cégek már nemcsak a meghirdetett álláshoz szükséges technikai készségeket és a szakmai előmenetelt nézik. Valami pluszra van szükségük. Itt jönnek be a soft skillek, a munkavállaló számokra nehezen fordítható képességeinek skálája. A HR-es már az állásinterjún is ezek meglétére kíváncsi a jelentkezőben.

A CV nem mond el mindent rólunk. Adatokat, időpontokat, munkaköröket, kompetenciákat igen, de a nehezen mérhető soft skillekről, a társas helyzetekben alkalmazott készségekről igen keveset. Az HR-esek trükkös kérdésekkel próbálnak rájönni az állásinterjún, milyen a jelentkező személyisége és milyen soft skillekkel rendelkezik.

Mit kérdez Elon Musk, a SpaceX és a Tesla tulajdonosa a felvételre jelentkezőtől? A minap elárulta, mi a kedvenc kérdése. Hasznos tanácsok munkát keresőknek.

Hogyan jut valaki álláshoz Elon Musknál, a különc amerikai milliárdosnál, az űrrakéták és a Tesla villanyautók gyártójánál? Érdekesen – és másképp, mint egyebütt…

Érdemes-e visszakérdezni az állásinterjún? Jobbak vagy rosszabbak lesznek-e ettől az esélyeink? A karrier-tanácsadó szerint mind a leendő főnök, mind a pályázó részéről rengeteg fölösleges, jogilag nem túl szerencsés, vagy szigorúan tiltott kérdés hangzik el a bemutatkozó beszélgetésen.

Tapasztalataink formálják arcunkat. Már a kamaszkor végére olyan változások mennek végbe az ember “arcberendezésében”, amik az átélt élményei számlájára írhatók. Ez a benyomás fontos szerepet játszik az állásinterjúnál: a gazdagabbnak vélt embert veszik fel inkább a HR-esek.

A német Talanx Biztosító számítógépes programmal választja ki, alkalmas-e a jelölt vezető posztra a húszezer embert foglalkoztató cégnél. A mesterséges intelligenciát általában egyre több vállalat alkalmazza munkatársai kiválasztásánál.