Recesszió alatt is növekedhet a hazai munkaerőhiány.

Jelenleg többnyire abban a szerencsés helyzetben vannak az álláskeresők, hogy válogathatnak az állásajánlatok között. A munkáltatók így hangzatos hirdetésekkel, különleges ajánlatokkal próbálják felhívni magukra a figyelmet. A HR-marketing “álarca” mögött azonban nem mindig az rejlik, amit láttatni szeretnének. Összegyűjtöttünk néhány olyan dolgot, ami döntésükben segítheti a leendő munkavállalókat.

A sikeres budapesti toborzónap után az ALDI Magyarország egy balatoni roadshow keretén belül keresi a magyar tenger környékén található üzleteinek jövőbeni munkavállalóit, amelyen bármely álláskereső részt vehet. A vállalat a balatoni üzleteiben 2022.06.01-08.31. között az ország többi ALDI áruházához képest magasabb, kiemelt bért fizet, továbbá az üzletekhez közeli, magas színvonalú balatoni szállásokat biztosít vagy útiköltséget térít. A toborzónapon akár határozott idejű, a nyári szezonra szóló szerződés is köthető, és a vállalat 30-35 órás részmunkaidős, illetve 40 órás teljes munkaidős munkavégzésre is lehetőséget biztosít ebben az időszakban.

Megdőlt egy korábbi rekord.

10-ből 7 állásra pályázó nem kap visszajelzést a cégtől, ha a vállalat nem őt választotta a meghirdetett pozíciójára. A munkakeresők emiatt elveszítik bizalmukat a cégek felé, de egy szakértő szerint ilyenkor sem szabad általánosítani. Ugyanakkor van mire odafigyelni a pályázatok beadásánál.

Pécs az ország ötödik legnagyobb városa, és sok szempontból egyedülálló. Különleges adottságokkal rendelkezik, amik megmutatkoznak abban is, hogy mivel foglalkoznak a pécsiek. Ezt lestük meg.

A svédországi Göteborgban állást hirdetnek. Havi 2.046 euró bruttó, fizetett szabadság, nyugdíj-jogosultság. A feltétel: az állás betöltője azt csinálhat, amit akar – akár az égvilágon semmit.

Egy kutatás szerint a mai pályakezdőknek átlagosan 14 munkahelyük lesz életük során. Ráadásul, sokszor nem csak munkahelyet, hanem pályát is kell módosítani ahhoz, hogy piacképes tudással rendelkezzünk.

A szegénység eltörléséért kampányoló közgazdász, Jeffrey Sachs utódjának tűnik Rutger Bregman történész, akinek Utópia realistáknak című könyve feltűnést keltett a nyugati világban. Az univerzális alapjövedelem propagátora beszólt Davosban a milliárdosoknak: jótékonykodás helyett miért nem beszélünk inkább az adóelkerülésről?

A Nyugat-Európában megszokott trendekkel szemben itthon még mindig ritkának számít, ha egy cégnél nyilvánosak a fizetések. A TOP hiányszakmáknál rajzolódik ki leginkább, hogy miért nem érdemes elhallgatni a fizetést.

Csaknem minden vállalkozás növekedését hátráltathatja a munkaerőhiány. Ilyen helyzetben felértékelődnek a hr-szolgáltatások, egy önéletrajz „megszerzésének” ára hússzorosára növekedett 2012 óta.

A kísérleti programot először csak két megyében vezetik be. A tervek szerint a programban az álláskeresők segítséget kapnak önéletrajzuk megírásában, képességeik meghatározásában.

A cégek közel fele kínál státuszt a gyakorlati időt náluk eltöltő diákoknak – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem  felméréséből. A munkaadók a nyelvtudás mellett elsősorban olyan készségeket várnak el a pályakezdőktől, mint az önállóság, az együttműködés, illetve a fogékonyság új képességek elsajátítására.

Tapasztalataink formálják arcunkat. Már a kamaszkor végére olyan változások mennek végbe az ember "arcberendezésében", amik az átélt élményei számlájára írhatók. Ez a benyomás fontos szerepet játszik az állásinterjúnál: a gazdagabbnak vélt embert veszik fel inkább a HR-esek.

A havi fizetés és a juttatások mellett a munkakörnyezet minősége és a kiszámíthatóság számít leginkább a fizikai munkavállalóknak, mégis sokan az elvártnál alacsonyabb fizetések ellenére sem feltétlenül váltanak munkahelyet. Több mint ötszázezren viszont azonnal vagy egy-két éven belül szívesen dolgoznának új munkahelyen.

Tavaly 23 százalékkal nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, az utolsó negyedévben már 100-ból 2,4 álláshely volt üres volt. A cégek a belső erőforrások optimalizálásával tudják fenntartani a növekedésüket.

A mai szakemberek egyre jelentősebb része munkát akar, nem állást. A szabadúszók gazdasága (angolul „freelancers”, vagy „gig economy”) arra épül, hogy egyre többen választják szabad döntésként az alkalmazotti lét helyett a projektalapú munkavállalást hosszú távon, életformaként – írja a Budapest LAB.

A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

Nem mérséklődik a cégek munkaerőigénye, az első negyedévben tizenhét százalékkal nőtt az álláshirdetést feladó cégek, valamint a feladott álláshirdetések száma is az egy évvel korábbi adatokhoz képest - derül ki a Profession.hu jelentéséből.

Még mindig a fizetés a döntő, ha a munkahelyet választunk, a második helyen a jó hangulat, a harmadik helyen pedig a "biztos állás" kérdése számít a munkavállalóknak, de egyre fontosabb a rugalmas munkavégzés lehetőségének kérdése is.

35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt. A Staff House jelenleg is zajló felmérése szerint több meghatározó magyarországi gyártó vállalatnál több mint 50 százalékos fluktuáció jelentkezik, amelynek egyik fontos tényezője lehet a dolgozók nem megfelelő szállásoltatása – írják sajtóközleményükben.

Próbálj meg elképzelni egy olyan munkát, amit még el sem tudsz képzelni – nagyjából ennyire nehéz feladat megjósolni azt, pontosan milyen új munkaköröket hozhat létre a technológiai fejlődés. Az alapján viszont, hogy hol tart napjainkban az automatizáció, és milyen területek fejlődnek a leginkább, mégis megtippelhető, milyen jellegű új állások jelenhetnek meg a közeli jövőben.

Számos munkakörre nem lesz szükség a jövőben, ha a küszöbön lévő digitális átalakulást valóban beépítik mindennapi működésükbe a cégek. A projektmenedzsereknek viszont úgy néz ki, jó világ jön.

A motiválatlan munkaerő rosszul végzi a feladatait, hibákat követ el, az első adandó alkalommal lelép. Mégis sokan teszik ilyenné a dolgozóikat, követnek el alaphibákat, amivel súlyos károkat okoznak. Mit rontunk el?

Sok-sok cikket lehet olvasni arról, hogy mi mindent és hogyan kell beleírni az önéletrajzunkba ahhoz, hogy növeljük az esélyeinket egy állásinterjúra. Most lássuk, mi az, amit inkább hagyjunk ki belőle.