Nagyban zajlik a kormányzati klímastratégiai készülődés, hiszen már a 2050-ig tervező Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is elkészült. De hogy állt Magyarország az elmúlt években, hogyha megújuló energiaforrásokról van szó?

Rémhírként terjed Brian Vad Mathiesen dán professzor nyilatkozata, miszerint az EU-ban 2030-tól be kellene tiltani a gázkészülékeket. A VGF szaklap szerkesztősége utánajárt a tényeknek, és kiderült, hogy a médiumok csavartak egyet az igazságon.

Négy évvel a legutóbbi jelentés után, újra megkongatta a vészharangot az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC), a kutatók most arra hívták fel a figyelmet, hogy gyorsan fogy az idő a klímaváltozás mérséklésére.

A kormány kipörgette az eddigi ciklus rendelkezésre álló uniós forrásait, kérdés, hogy a gyors ütemben kiosztott pályázati források hogyan hasznosulnak a magyar gazdaságban, milyen hatással vannak az eurómilliárdok cégek versenyképességére. A Piac & Profit most megjelent májusi számában több más téma mellett erre a kérdésre kerestük a választ.

A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) által nemrég közrebocsátott adatok alapján úgy tűnhet, hogy lecsengőben van a napelem parkok létesítéséért az elmúlt években folytatott aranyláz: 2016-ban kötelező átvételi jogosultság (KÁT) megállapítására több mint 2000 kérelmet nyújtottak be, ezzel szemben 2017-ben csak a tizede érkezett a METÁR – a KÁT-ot 2017 januárjától felváltó megújuló támogatási rendszer – bármely formájának igénybevételére.

Mindinkább előretörő megújuló energiaforrások, decentralizáltabb energiatermelés – ezek azok a trendek, amelyek egyértelműen láthatóak mind a magyar, mind a globális adatokból. Azonban nagy kérdés, hogy a kibontakozó forradalom a megújuló energiaforrások terén elegendő lesz-e a globális felmelegedés megfékezésére, mert a jelenlegi adatok szerint nem.

A tavalyi KÁT-dömpingnek köszönhetően a következő néhány évben megsokszorozódhat a magyarországi naperőművek száma. A kiemelkedő megtérülést ígérő naperőmű-beruházások azonban számos sajátos jogi, műszaki és pénzügyi kockázatot hordoznak magukban, amelyek kezelésére sok esetben nélkülözhetetlen a külső szakértők bevonása.

Az olajpiac a szélsőséges áringadozások egy új korszaka előtt áll, a következő évtizedre ugyanis nagyon bizonytalanok a kereslet-kínálati kilátások. Az igazi forradalom a megújuló energiák terén zajlik.

Teljes titokban találkozott Donald Trump, az USA következő elnöke és az Oscar díjas környezetvédő, Leonardo DiCaprio. A színész-producer alapítványának vezetője csak utólag nyilatkozott az eseményről, pedig úgy tűnik, jól sikerült...

Lényegében változtatás nélkül fogadta el az Országgyűlés a szélerőművek építését szigorító energetikai tárgyú törvénymódosítást, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.

A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem tudja kellőképpen elősegíteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. A Greenpeac tíz javaslatot állított össze, hogy ne maradjunk le a világ többi részétől.

Az előző évhez viszonyítva 2015-ben továbbnövekedett a megújuló és hulladék alapú villamosenergia-termelés, derül ki Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kötelező átvételi rendszerének adataiból.

Két út áll előttünk: vagy a végletekig kifacsarjuk Földünk erőforrásait, vagy pedig a megújuló energiaforrások használatára váltunk. Ezt azonban a politikai szereplőknek is fel kell ismernie. Az energetikában igazi rendszerváltásra van szükség – mondták el szakértők a hetedik Fenntarthatósági Csúcson.

Újabb kormányzati pofon a megújuló energiáknak, egy friss rendeletmódosítással ugyanis visszamenőlegesen veszik el a lehetőséget a folyamatban lévő zöldenergia-projektektől.

Komoly változások léptek életbe az Otthon Melege programban, amelyre augusztus közepétől lehet pályázni: többek között nem lesz kötelező megújuló energiaforrást hasznosítani. Az iparági szövetség szerint az energiahatékonyság támogatása minden formában hasznos, de nem kellene háttérbe szorítani a megújulókat.

Évek óta várják a hazai megújuló energiatermelésben érdekelt vállalkozások az új támogatási rendszer, a METÁR bevezetését. A jó hír, hogy ez hamarosan megtörténik, a rossz, hogy még sok nyitott kérdés van ezzel kapcsolatban – hívták fel a figyelmet a szakemberek a Piac & Profit által szervezett konferencián.

Miközben a kormány éppen azon igyekszik, hogy forrásokat vonjon el a lakossági energiahatékonysági pályázatokra szánt összegből, a magyarok jelentős részének, több millió embernek mindennapi gondot jelent, mivel fűtse az otthonát télen. Sokan visszanyúlnak a nem hatékony vegyes tüzeléshez, ami miatt sokkolóan magas a légszennyezettség.

A legfrissebb adatok szerint a zöldenergia a magyar energiafelhasználás csupán 6,6 százalékát teszi ki, így Magyarországnak e téren minimum duplájára kell növelnie teljesítményét a következő öt évben ahhoz, hogy megközelítse a kitűzött 14,65 százalékos célértéket. Ahogy a Multicontact Consulting szakértői kiemelik, e cél megvalósításában meghatározó jelentősége lehet a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében energetikai fejlesztésekre fordítható mintegy 308 milliárd forintnak.

Egy használt Porschét is vehetnénk azon a pénzen, amit megtakaríthatunk a villanyszámlán, ha napenergiát használunk. De ennél sokkal többet jelent, hogy az ökológiai lábnyomunk is csökken, ami nagy súllyal eshet latba egy beszállítói szerződés elnyerésénél.

A G7 csúcstalálkozón komoly előrelépés történt a klímavédelemben: a legfejlettebb országok két, létfontosságú témában is megállapodtak, nullára csökkenti szén-dioxid emissziójukat és pénzzel segítik a szegényebb országok klímavédelmi törekvéseit is.

A napokban befejeződött Construma bebizonyította, hogy számottevő az érdeklődés a kkv-k számára is elérhető új generációs megújuló energiarendszerek iránt. Még mindig jelentős azonban az információhiány a témával kapcsolatban.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) a pályázatok jelentős része várhatóan 2015 harmadik és negyedik negyedévében jelenik meg, ugyanakkor kiírás alatt vannak az ivóvízminőséget javító és szennyvizes rendszerekre vonatkozó tenderek.

Akár beszállító lenne egy nagy gyártócégnél, akár a költségeit akarja csökkenteni, a jövőben egyetlen cég sem kerülheti meg a megújuló energiaforrások használatát. Segítségükkel ugyanis javíthatja a versenyképességét, csökkentheti a költségeit és az ökológiai lábnyomát.

Óriási eredményt ért el Costa Rica, a közép-amerikai ország az év első három hónapjában csak és kizárólag megújuló forrásokból fedezte elektromos energiaszükségletét. És ezzel a lakosság is jól járt.

Míg korábban a nagyvállalatok privilégiuma volt a megújuló energiaforrások használata, addig manapság új piac van kialakulóban: mind a tanácsadás és energiarendszer bevezetés-, működtetés, mind a felhasználók oldaláról előretörtek a kkv-k, amely átrendezheti az energiapiac erővonalait.

Sajtóértesülések szerint a szélerőművek és a hőszivattyúk alkatrészeire is kiterjeszti a kormány a környezetvédselmi termékdíjat, amely nagy felzúdulást váltott ki a napelemek kapcsán. A kormányzat szerint a zöld gondolkodáshoz a hulladékkezelés is hozzátartozik.

A magyar lakosság energiahatékonysági tudása és a megújuló energiaforrások ismertsége sürgős fejlesztésre szorulna az elmúlt évek tapasztalatai alapján. A kormány azonban nemhogy ösztönözné, inkább sokkolja a lakosságot.

Az elmúlt 5 év árzuhanása idén felgyorsult, állítják az amerikai energiaszektorban dolgozó menedzserek. Egyes piacokon jobban megéri megújulókra hagyatkozni, mint a fosszilis energiahordozókra, állítja a Lazard pénzügyi tanácsadó cég.

A megújuló energia 2008-ig 1,2 millió, 2020-ig közel 3 millió új, uniós munkahelyet teremthet. Ehhez azonban fogyasztói szemléletváltásra, körkörös hulladékgazdálkodásra van szükség. Mit jelent mindez a gyakorlatban? V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára beszélt minderről a a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 című konferencián.

A hidrogéntermelő algafarmok újrahasznosítják a szén-dioxidot, és ellátják bioüzemanyaggal a függőleges léghajókat, melyek megépítését 2030-ra tervezik.

Hamarosan startol a világ legnagyobb víz alatti energiaprojektje, a MeyGen, amelynek keretében tömegesen telepítenek majd turbinákat a vízfenékre. Az ezzel nyert energiamennyiséggel 175 ezer skóciai otthon áramellátását fogják biztosítani.

A Vincent Callebaut tervezőiroda biotechnológiai ökovárosokat tervezett, arra az eshetőségre, amikor az éghajlatváltozások, a globális felmelegedés, a tengerszint emelkedése már elviselhetetlen problémát jelent az emberiség számára.

Hosszú élettartamú, olcsó és tisztán előállítható akkumulátort fejlesztett ki egy amerikai kutatócsoport. Az áttörés megoldást jelenthet a megújuló energiaforrásokból származó energia tárolására.