Mi lehetne a magyar gazdaság igazi kitörési pontja?

Bár Magyarország jó alapokkal rendelkezik egy erős, a gazdaságot dinamizáló startup-ökoszisztéma felépítéséhez, mégis le van maradva európai és régiós versenytársaitól ezen a téren. A McKinsey tanulmánya hét területet azonosított, amelyek erősebb startup-szektort, gyorsuló digitális átalakulást, növekvő foglalkoztatást és állami bevételeket eredményeznének.

•             A közfinanszírozás stratégiailag átgondolt kihelyezése. A kockázatitőke-befektetők mellett jellemzően maga az állam is szerepet vállal a startupok feltőkésítésében. Ennek egyik sikeres példája a lengyelországi Polish Growth Fund of Funds; ebben a modellben az állam nem közvetlenül, hanem „alapok alapja” rendszeren keresztül lép be erre a területre. Ez azt jelenti, hogy az állam – bármely más magánbefektetőhöz hasonlóan – magántőke-alapokba fektet szigorú megtérülési elvek mentén, ezáltal közvetetten finanszírozza a start-up ökoszisztémát.

•             Átláthatóság és tudásmegosztás. A legsikeresebb startup-ökoszisztémák közös jellemzője a teljes átláthatóság, vagyis az olyan adatbázisok és digitális platformok megléte, ahonnan megbízható, hiteles információ szerezhető be a startupokról (beleértve azok valós piaci teljesítményét), és amelyek gyakorlati segítséget adnak a vállalkozásalapítás és -fejlesztés terén is. Jó példa erre az Észtországban létrehozott Startup Estonia platform, amely jelentősen fellendítette a startup-ökoszisztámát. Magyarországon jelenleg ilyen platform nem működik, pedig ez a befektetők és a startupok egymásra találásában, a hálózatépítésben és a különböző képzések népszerűsítésében is segíthetne. 

•             Képzések alapítók és szakemberek számára. A sikeres ökoszisztémákban az alapítók a digitális, üzleti, illetve a kódolási ismereteket átadó képzések széles skálájához férnek hozzá, másfelől a vállalkozásalapítási ismeretek a középiskolai és egyetemi tananyagnak is részét képezik. Magyarországon az ilyen edukációnak azért is volna kiemelt jelentősége, mert különböző felmérések szerint a magyarok kifejezetten kockázatkerülőek, és a magyar startupok nem szívesen vállalják a nemzetközi piacon történő megmérettetést. Számos értékes kezdeményezés indult el a közelmúltban Magyarországon, amely a vállalkozói kultúrát erősíti, ilyen például a Hungarian Start-up University Program (HSUP) vagy az országos felnőttképzési program. Ha a magyar egyetemek és más oktatási intézmények tovább folytatják a munkájukat ezen a téren, az több új magyar startup alapításához járulhat hozzá.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo