Egy ponton viszont oldódik a táborok közötti feszültség
Arra a kérdésre, hogy elegendőek-e az önkéntes, felelős fogyasztáscsökkentésre alapuló lépések, vagy szigorúbb szabályokra, akár szankciókra lenne szükség, a népesség többsége – 51 százalék – az önkéntesség mellett tette le a voksát; szigorúbb fellépést csak 27 százalék sürgetne. Ebben a kérdésben a különböző pártok szavazói meglepően közel állnak egymáshoz: a szigorítást minden táborban nagyjából 23–30 százalék támogatja, míg az önkéntességre irányuló megoldásokat 42-59 százalék tartja megfelelőnek a különböző politikai csoportok között. A megoldás mikéntjéről tehát nem a szokásos politikai logika mentén gondolkodik a közvélemény – vagy a politikai logika más megfontolásokból ugyan, de hasonló álláspont felé tereli a magyarokat
A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak. Az inkább nukleáris energiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná, míg 42 százalék inkább a megújulókra, további 42 százalék pedig a kettő azonos arányú keverékére építene. A megújulók iránti vonzalom a fiatalabbaknál a legerősebb (a 16–29 évesek 47, a 60 felettiek 38 százalékával szemben), a nukleáris energiának pedig – bár összességében így is csak egy kisebbség – a Fidesz-szavazók körében van a legnépesebb tábora (22 százalék), valamint itt is felfedezhető egy éles generációs törésvonal: a legidősebbek 15 százalék favorizálná az atomenergiát a legidősebbek 4 százalék-ával szemben.
