A legutóbbi két negyedévben a bankok által befogadott összes lakáscélú hitel összege (1580 milliárd forint) bő duplázódást jelent az aranykornak tekinthető 2022 első félévéhez képest (775 milliárd forint).

Ez jó hír a magyar építőipar lakás-szegmensében dolgozó kis és közepes magyar vállalatoknak, de a kép nem ennyire kedvező, ha külön vizsgáljuk a lakáshitelezésen belüli különböző hitelcélokat. Ez esetben az látszik, hogy a covid utáni aranykorhoz képest most sokkal nagyobb a használtlakás vásárlásra megítélt hitelek összege (1331 milliárd), mint akkor (418 milliárd). Ez kétségtelenül jó a használtlakás piacnak, de kevésbé jó az építőipar szereplőinek, hiszen az ennek nyomán lebonyolított lakáspiaci tranzakciókból legfeljebb a felújítások hoznak számukra megrendelést.

Ezzel párhuzamosan viszont jelentősen csökken a megítélt hiteleken belül az új lakás vásárlásra, valamint az építésre és bővítésre fordítható hitelek összege. 2022 első félévében új lakás vásárlásra 167 milliárd forint hitelkérelmet fogadtak be a bankok, most pedig csak 134-et, építésre és bővítésre pedig akkor 125-öt, most pedig 80-at.

Az Otthon Start bevezetése óta fellendült hitelezés tehát továbbra is magas, összetétele azonban nem kedvez sem a lakhatási válság megoldásnak, sem annak, hogy a hitelkihelyezés az építőiparon keresztül multiplikálódjon, és kedvezően hasson a növekedésre. (ÉVOSZ)